Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A precíziós technológiák alkalmasak a sor és sorköz megkülönböztetésére, átfedés- és kihagyásmentes művelésre, ezekkel pedig sok inputanyagot lehet megtakarítani – hangzott el az idei PREGA konferencián.

A 20. század során a mezőgazdaság sok változáson ment át, több korszakhatár is jellemezte. Ilyen volt például az 1950-es években a gépesítés elterjedése, valamint az 1970-es években a látványosabb termelési eredményeket hozó technológiaváltás. Most, a 21. század elején pedig ilyen „határvonalat” jelent a precíziós gazdálkodás térhódítása.
– Nem vagyunk lemaradva világtól a precíziós technológiák alkalmazásában, de ezek elterjedéséhez szemléletváltásra van szükség, a gépkezelőktől az agrárcégek tulajdonosain át minden szereplőig bezárólag – jelentette ki az idei PREGA konferencián tartott előadásában Hadászi László, a KITE Zrt. fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója.

Az alkalmazás során szerinte agrártechnológiai szempontból mindig szem előtt kell tartani, hogy a növények igényeit optimális szinten ki kell elégíteni, mert „ha a növény nem érzi jól magát, nem lesz eredményes a termelése”. Úgy vélte, a talajművelésben a biológiai szemléletnek kell uralkodnia, így a „forgatásos szemléletről” át kell állni a „lazításos elvre”, ami nem azt jelenti, hogy el kell dobni az ekét, mert egyes években szükség lehet a talaj forgatására is.
– De ilyen mértékű talajforgatás, mint amilyen például a magyar mezőgazdaságra jellemző, csak Kelet-Európában van, Európa fejlett mezőgazdaságú országaiban ezen már túlléptek – emelte ki.

Hadászi László szerint a precíziós technológiák alkalmasak a sor és sorköz megkülönböztetésére, átfedés- és kihagyásmentes művelésre, ezekkel pedig sok inputanyagot lehet megtakarítani. Szerinte szintén jelentős költségcsökkentő tényezőnek, hogy a pontos időben elvégzett, célzott és táblán belül differenciált műveletekkel menetszámcsökkenés érhető el: míg Magyarországon egy átlagos kukoricatermesztő 10-12-szer is kimegy a gépével a táblába, addig a tengerentúlon ezt 7-8 alkalommal teszik csak meg. Hozzátette, az erózió elleni védelemre, a rétegvonal mentén történő gazdálkodással, szintén alkalmas a precíziós gazdálkodás.

Még egy érdekességet is megemlített a KITE fejlesztési igazgatója: mint mondta, a gazdálkodók a gépekből származó, rendkívül értékes adatoknak csupán a 20 százalékát használják ki. Tehát ezen a téren is vannak még kiaknázatlan lehetőségek.

Például a térinformatikai és a geostatisztikai adatokra is lehet jobban támaszkodni – derült ki Mesterházi Péter Ákosnak, az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetőjének előadásából. Az általa ismertetett tanulmány egy helyspecifikus tápanyag-visszapótlási, illetve tőszámszabályozott vetésikísérlet példáján keresztül mutatja be a helyspecifikus adatgyűjtés, adatfeldolgozás folyamatát, illetve a térinformatika és geostatisztika segítségével történő összefüggés-vizsgálatokat és döntéshozatalt. E megoldás révén a gazdálkodók pontosabb képet kaphatnak területeik valós teljesítőképességéről, ez által optimalizálni tudják inputanyag-felhasználásukat. Mesterházi Péter Ákos egyúttal felhívta figyelmet a szakszerű adatgyűjtés és elemzés fontosságára.

(nak.hu)