A precíziós gazdálkodás volt a fő téma a 36. AgromashEXPO január 24-i nyitónapján. Másodikként e témában tartottak fórumot „Adatalapú döntések a szántóföldön” címmel.
A precíziós gazdálkodásnak Európában, Magyarországon rövid múltja van, miközben az Amerikai Egyesült Államokban egyes eszközöket már csak múzeumban lehet látni. Ehhez képest, mint a fórumon elhangzott, Magyarország nincs komoly lemaradásban a világ elitjéhez képest.
Az első alkalmazók között volt Farkas László, a Farkas Kft. tulajdonosa, aki 2003-ban kezdte el átalakítani és adatalapúvá tenni a növénytermesztést. Ahogy fogalmazott, a legnagyobb különbség a hagyományos és a precíziós módszer között, hogy előbbiben táblaszinten kell az alkalmazandó technológiáról, inputanyagokról stb. dönteni, addig utóbbinál a táblán belüli kezelési egységekre lebontva. Hozzátette, bár 14 éves tapasztalata van, de még mindig nem tud kellő mélységben foglalkozni az adatokkal, ugyanakkor nem fél újdonságokat sem „bevetni”.
Kulcskérdésként merült fel, hogy aki szeretne precíziós gazdálkodással foglalkozni, az miként is vágjon bele. Sajnos sokan rossz irányból kezdik. Mint Maróti Miklós, az AgroVir Kft. ügyvezetője érzékeltette, nem egyszer előfordult, hogy először tőlük vásároltak precíziós gépeket, viszont a vevőknek nem volt megfelelő adatbázisuk, így nem tudták, hogy a gépet voltaképpen mire is akarják használni.
Fordítva mindenképpen érdemesebb, ezt bizonygatta saját példájával Kauser Jakab, a K-Prec Kft. ügyvezetője, aki fiatal gazdaként előbb két éven át csak a növénytermesztéshez szükséges megfelelő adatokat gyűjtötte, majd ezután feldolgozta és elemezte, és csak utána döntötte el, hogy mit, mivel akar megvalósítani. Mint mondta, mindezek alapján kezelési egységenként valósult meg a vetőmag- és a tápanyag-kijuttatás, sőt még a növényvédelem is.
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a változás nem egyenes vonalú, olykor előfordul, hogy rossz döntéseket hoznak a gazdálkodók. Például olyan adatot gyűjtenek, amiről később kiderül, hogy felesleges. Megjegyezte, ez a fejlődés természetes velejárója, és egy-egy ilyen kellemetlen eset után sem szabad kétségbe esni, feladni a precíziós gazdálkodást. Kitért a kamara szerepére is, és egy érdekes párhuzamot vont múlt és jelen között. Mint Papp Gerely mondta, az 1920-as évek agrárkamarai évkönyvekben a műtrágya szerepelt „forradalmi újdonságként”, és ennek elterjesztése, népszerűsítése volt akkoriban a kamara fő feladata. Hozzátette, most a precíziós gazdálkodás ez az újdonság, és a kamara mostani egyik feladata az elterjesztésének elősegítése a szakmai ismeretek átadásával, az alkalmazáshoz szükséges szabályozási és támogatási környezet kialakításával.
(nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön