Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a Makói petrezselyemgyökeret is oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel lássák el. Az EU-s eredetvédelem célja, hogy a jó minőségű, hagyományos termékek fennmaradását biztosítsa.

A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. Az EB tájékoztatása szerint a Makói petrezselyemgyökér egyedisége a földrajzi környezetnek, a makói tájkörzetnek, a természeti – talaj és éghajlati –, és részben emberi tényezőknek köszönhető.

A bejegyzett elnevezést viselő termék megjelöléséhez használt egyedi címkéket a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) makói szervezete, a Csanád és Térsége Gazdakör adja ki, fel kell tüntetni rajtuk a Makói petrezselyemgyökér szóösszetételt és hivatali regisztrációs számát is. Az oltalom alatt álló Makói petrezselyemgyökér elnevezést azok a termékek viselhetik, amelyik termesztése Makó, Csanádpalota, Apátfalva, Ambrózfalva, Csanádalberti, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, és Pitvaros települések közigazgatási határain belül történik.

A termék-előállítás területi lehatárolása az eredetvédelem alapvető része. Az eredetvédett termékek termékleírásban meghatározott módon történő gyártásával, a védett név használatával a lehatárolt területen előállítást végző bármely gyártó élhet, üzemmérettől függetlenül. A címkét az elnevezést viselő termék valamennyi termelője megkapja.
Az EU-s eredetvédelem célja, hogy a jó minőségű, hagyományos termékek fennmaradását biztosítsa, és ne legyen lehetőségük a gyenge minőségű összetevőket, kétes gyártási technológiát alkalmazóknak a védett névvel való visszaélésre. Ezért a ,,Makói petrezselyemgyökér" védett nevet csak akkor lehet használni, ha a termék teljes mértékben megfelel a termékleírásban megállapított technológiai, minőségi és érzékszervi követelményeknek. Nem használhatók azok a védett névre utaló megnevezések, amelyek az élelmiszerek jelöléséről szóló uniós rendelet alapján alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére.

(MTI)