Több száz hektáron esett jégkár miatt a tavalyinál kisebb szőlőtermést várnak a szekszárdi borvidéken, a nem károsodott területeken ugyanakkor jó minőségű szőlőt szüretelhetnek a termelők.
A 2170 hektáros borvidéken Bátaszék és Báta térségében július végén pusztított jégeső mintegy 550 hektáron károsította a szőlőültetvényeket - mondta Nagy István, a bátaszéki hegyközség elnöke az MTI-nek. Van olyan, 70 hektáros ültetvény, ahol nem csak a fürtöket, hanem a leveleket és a vesszőket is tönkretette a jég, több táblában 90-100 százalékos a kár. A térségben három évtizede nem tapasztaltak hasonló jégverést - tette hozzá.
A jégeső jó termőképességű, 8-10 éves ültetvényeket ért, van ahol nem is érdemes szüretelni - jegyezte meg. A károk felmérése jelenleg is folyamatban van; az érintett területeken 80 mázsás átlagtermésre számítottak, a kár nagyságát eddig több százmillió forintra becsülik. A termelők a kárenyhítési alapból a terméskiesés értékének 30 százalékára számítanak - mondta a hegyközségi elnök. Heimann Zoltán, a borvidék elnöke arról számolt be, hogy ott, ahol nem érte kár a szőlőket, jó termés ígérkezik, és kiemelkedő évjáratban bíznak. A szüret hivatalosan augusztus 7-étől a korai fajták, cserszegi fűszeres, irsai olivér szedésével kezdődött, majd az oportóval folyatódik. Augusztusban a kékszőlők szürete is elkezdődik, szeptemberben a legnagyobb területen termő kékfrankos egy részét szedik, majd októberben a cabernet fajták és a merlot szürete következik.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint a szekszárdi borvidéken közel 60 szőlőfajtát termesztenek, a legnagyobb területet, 602 hektárt a kékfrankos foglalja el, 470 hektár a cabernet fajták, 362 hektár a merlot ültetvények nagysága, a fehér fajták közül az olaszrizling a legjelentősebb, 95 hektáron. A borvidéken 2016-ban 2174 hektáron 133 ezer mázsa szőlőt szüreteltek, az újbor mennyisége 92 151 hektoliter volt. Az átmenő borkészlet mennyisége 85 656 hektoliter.
Emlékezetes, hogy kell várni arra, hogy az egész ország védettséget szerezzen a jég- veréssel szemben, jövő májusban kezdheti el működését az országos jégkármérséklő rendszer. A mintegy 1,8 milliárd forintos beruházásra vonatkozó pályázatot már benyújtotta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A gazdák ingyenesen élvezhetik majd a rendszer nyújtotta előnyöket. Előreláthatóan 2018 májusától már működni fog az a jégeső-elhárítási rendszer, amely az eddigi 141-gyel együtt összesen 984 talajgenerátorból áll. Az országos lefedettségű hálózat egy forint befektetéssel 33 forint termelési értéket menthet meg az agráriumban. Az éves, becslések szerint közel 1,5 milliárd forintos üzemeltetési költséget az agrár-kárenyhítési alapból tudja majd lehívni a NAK a működtetési szerződés szerint, és ebből finanszírozza majd a két üzemeltető szervezetet.
MTI/NAK