Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A hőség, illetve az aszályos időszak rendkívüli módon hat a növénytermesztésre és az állattenyésztésre egyaránt. Előbbinél minőségbeli és mennyiségbeli romlás is előfordulhat, utóbbiban akár az állatok elhullását is okozhatja.

Hazánkban a legsúlyosabb aszályhelyzetek a nyári hosszú csapadékmentes vagy csapadékszegényes, nagy hőséggel párosuló időszakokban alakulnak ki. Az aszályt természeti és környezeti tényezők befolyásolják, ezek akár erősíthetik is egymást.

A helytelen agrotechnika a talajok vízháztartását befolyásolhatják kedvezőtlenül. Az azonos mélységben történő szántás káros tömődöttséghez vezethet (eketalp réteg). A késői tarlóhántás miatt a tarló igen jelentős mennyiségű nedvességet párologtat el, mely nedvesség még hiányozhat a termelésben. Az aszály jelenségével mindenképp számolnunk kell a mezőgazdasági termelés során. A helyes fajta- és tőszámmegválasztással, tápanyagpótlással, talajmunkákkal, öntözéssel hatékonyan védekezhetünk az aszályok ellen, illetve mérsékelhetjük hatásait.

Ha nem jön csapadék...

A nagy meleg az összes termesztett növényi kultúrára hatással van. Az ország legtöbb területén jelenleg is aszály van. Ezen a nagy mennyiségben, de egyenetlen területi eloszlásban lehullott csapadék sem tudott érdemben változtatni. Tartósan magas hőmérséklet hatására, különösen akkor, ha az vízhiánnyal párosul, a kultúrnövények kevesebb szerves anyag előállítására képesek, vagyis termésveszteség következik be. Öntözéssel sokat lehetne segíteni abban, hogy a kultúrnövények jobban viseljék a magas hőmérsékletet. Öntözni, mindenképpen kell ott, ahol lehet. A nagy melegben még az öntözés ellenére is kisebb lesz a termés mérete, mivel nem tud megfelelő módon kifejlődni a növény.

A száraz időjárás ugyan jót tett a gabonafélék aratásának (ezt a munkát már el is végezték a gazdálkodók), azonban a júniusi, júliusi és augusztus eleji hőség és csapadékhiány komoly veszélybe hozta a takarmánynövényeket. Ezt az időjárást elsősorban a kukorica és a napraforgó szenvedi meg, de a többi növénynek sem tesz jót. A napraforgó ugyan jobban viseli az időjárás viszontagságait, mint a kukorica, bár a tányérok sok helyen kisebbek a szokásosnál.

Ha egyes területeken nem esik jelentősebb mennyiségű csapadék egy héten belül, akkor számottevően csökkenhet a betakarítható kukoricatermés, ami pedig hosszabb távon, közvetetten akár a takarmány árában, később pedig az állati eredetű élelmiszerek árában is megmutatkozhat majd. A terméskiesés elsősorban a homokos, illetve öntözetlen területeket érinti.

Komoly kiesést szenvedhet el a zöldség-gyümölcs ágazat is a csapadékmentes száraz időjárás miatt. A gyümölcsök közül legjobban a szőlő tűri a nagy meleget, az almánál, szilvánál, őszibaracknál viszont minőségromlást okozhat a hőség.

Kártevők is megjelenhetnek

A nagy melegben a növények életfolyamatai megváltoznak, például a paprikánál a termések fejlődése nem megfelelő, sok lesz a deformált, küllemhibás példány. A paradicsom a nagy hőségben lerúgja a virágok egy részét, így kevesebb számú bogyót érlelnek a növények. A dinnye minősége is romlik a hőség hatására, az erős sugárzás miatt megég a termés héja. A túlzottan nagy melegben besül a dinnye, új virágokat nem hoz vagy a virágok nem kötődnek, azokat elrúgja.

A gyümölcsösökben is problémát okoz a hőség és a vízhiány: a gyümölcsök fejlődése nem kielégítő, mérethibák adódnak, amelyek későbbi fenológiai fázisban már nem korrigálhatók. Az erős napsugárzás napégést okozhat a gyümölcsökön, így az áru értéke csökken, nem piacképes. A tartós, nagy meleg összetolja a különböző érési idejű fajtákat, az érési sorrend felborul és egyszerre hirtelen nagyobb mennyiségű gyümölcs jelenhet meg a piacon.

A hőség a kártevők elszaporodása szempontjából is gondot jelent. Megjelennek a különböző atkák, molyok, például az almamoly az almásokban. A bagolylepke rajzása is elkezdődött, ami szintén jelentős károkat vetíthet előre a zöldséges ültetvényekben.

Állati hőstressz

Továbbá a magas hőmérséklet az állatokra is negatív hatást gyakorol: ha az állatok hőmérsékleti komfortzónáját nagymértékben meghaladó hőmérséklet lép fel, hőstresszről beszélünk. Nemcsak a levegő és a környezet hőmérséklete, hanem a páratartalom és az állatok hőtermelése is szerepet játszik kialakulásában. A valódi stresszállapot kialakulására befolyása van még más tényezők mellett a légmozgásnak (természetes vagy mesterséges) és az állatok mozgásának is. Ebben az állapotban megnő az állatok légzésszáma, csökken aktivitásuk és étvágyuk, ezek következtében csökken a takarmányfelvételük és nyáltermelésük is.

Hogy elkerüljük az állatok kondíciójának és egészségének romlását, termelési és szaporodásbiológiai visszaesésüket, kiemelt figyelmet kell fordítani az állatokra, hogy ellensúlyozni tudjuk a körülmények megváltozását. Lehetőleg jó hőszigetelésű istállóban, ólban helyezzük el őket. Kerüljük a zsúfoltságot, különösen a zárt tartású állatoknál. A zsúfoltság nemcsak a hőmérsékletet emeli, de a levegő minőségét is rontja.

Zárt tartásnál különösen nagy gondot fordítsunk a szellőztetésre! Ilyenkor jó hatású az enyhe huzat, illetve ha az állatokat permetszerűen meglocsoljuk vagy a levegőbe ilyen módon vizet juttatunk, különösen a nem izzadós állatok esetében, melyek felesleges hőjüktől egyébként csak lihegéssel tudnak megszabadulni (sertés, kutya, baromfi). A testhőmérséklettel azonos vagy esetleg azt meghaladó hőmérsékletű környezetben a hőleadás egyetlen módja az izzadás, azonban ha a hőmérséklet magas páratartalommal párosul, ez a hőleadás sem működik. Az állat komfortérzetének hiányát ekkor már viselkedésváltozással és a termelés csökkenésével jelzi.

Legyen hűs itatóvíz

Ha hőgutára utaló jeleket látunk, az állatorvos megérkezéséig életmentő lehet az állat tarkótájékának hidegvizes locsolása, az egész testfelület hidegvizes permetezése. Locsoljuk fel az ólak környékét, az etetőutakat és a járdákat naponta több alkalommal. Jó hatású, ha a hűvösebb napszakokban az állatok mozoghatnak. Energiában gazdag takarmányok helyett vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben gazdagabb, jó étrendi hatású, könnyen emészthető takarmányokkal etessünk! Figyeljünk rá, hogy az állatok megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű itatóvízhez juthassanak: a 8-15 Celsius-fokos víz üdítő hatású, az ennél melegebb nem!

Kánikulában az ivóvíznek betegségmegelőző, sőt nemegyszer életmentő szerepe lehet! Ha az állati szervezet víztartalmának 10 százalékát elveszíti, megbetegszik, ha 20 százalékát veszíti el, elpusztul. A vízszükséglet nagyobbik részét az ivóvízzel, kisebb részét a takarmányokban lévő vízzel fedezi az állat. Előzőeken túl léteznek olyan készítmények is, amelyek alkalmazásával az állatok egészségét megóvhatjuk, közérzetüket javíthatjuk, teljesítményüket ezek által javíthatjuk.

(NAK)