A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közölte, a napokban is zajlik a gondozatlan szőlőültetvények felszámolása a Dunántúlon. A cél, hogy megakadályozzák a szőlő aranyszínű sárgaság betegségének továbbterjedését.
A Dunántúl hét megyéjében összesen 80 hektár elhanyagolt szőlőterület – döntően zártkertek és kiskertek – gondozására, másodsorban felszámolására szólította fel a hatóság az érintett gazdákat. Az intézkedés célja, hogy elejét vegyék a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó FD fitoplazma (Grapevine flavescence dorée FD phytoplasma) fertőzés terjedésének. Bár a tulajdonosok többsége eleget tett a rá vonatkozó hatósági előírásoknak, a továbbra is gondozatlanul hagyott 20 hektáron közérdekű védekezés keretében szükséges kiirtani a tőkéket.
A Badacsony-hegyen található 24 elhanyagolt ültetvény összterülete eléri a 6,4 hektárt, melyből 1,2 hektáron már folyik a hatóság által elrendelt közérdekű védekezés. A FD fitoplazmát szőlőn eddig a Dunántúlon, azon belül Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya, Somogy, Veszprém és Fejér megyében azonosította a hatóság. A fertőzésre körülhatárolt területekre szigorú növény-egészségügyi intézkedések vonatkoznak. Ezek célja a fertőzés felszámolása és a betegség terjedésének megakadályozása.
A kórokozó elleni harcban kiemelt jelentőségű a gondozatlan területek felszámolása. Amennyiben a műveletlen terület a zárlati kórokozó miatt körülhatárolt területen van, a közérdekű védekezést minden esetben elrendeli a hatóság. Az a földhasználó vagy tulajdonos, aki nem teljesíti a jogszabályban előírt védekezési kötelezettségét, utólag köteles megtéríteni a közérdekű védekezés költségeit, továbbá bírságot is kell fizetnie.
Az FD fitoplazma önállóan és művelő eszközökkel nem terjed. Új területekre és ültetvényekbe fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Ültetvényen belül, jellemzően kisebb távolságra a különféle kabócafajok terjesztik, azok szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe. Az FD fenyegető, járványszerű betegséggé válásáért az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Európába történő behurcolása felelős. A kórokozó elpusztítására nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédelmi technológia, csak a kabócák ellen van lehetőség a növényvédő szeres védekezésre, amely a fertőzésre körülhatárolt területeken kötelező.
A hatósági eljárás fő célja, hogy minél több gazda vegye gondozásba újra a birtokában lévő elhanyagolt szőlőültetvényt. Közérdekű védekezésre csak azokon a területeken kerül sor, ahol a művelésre irányuló felszólítás nem hozta meg a várt eredményt. A hatósági beavatkozás az egészséges termőterületek védelmét szolgálja.
(NÉBIH)
A gondok ellenére biztató a helyzet
Heteken belül elkezdődik a szüret, de az idei időjárási szélsőségek (aszály, jégverés) ellenére a termőterületek többségén bíztató állapotban van a szőlő – derül ki a Syngenta helyzetképéből. Növényvédelmi szempontból továbbra is a lisztharmat jelenti a legnagyobb kihívást, de regionálisan egyéb kórokozók és kártevők is okozhatnak kisebb-nagyobb problémát. A súlyos károkra képes szürkepenész, valamint az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen pedig a megelőzés a leghatásosabb fegyver. Ezen kívül több területen tapasztaltak az erőteljes UV-sugárzás káros hatásaként fellépő napégést.
A művelt borvidéki szőlőterület nagysága Magyarországon megközelíti a 60 ezer hektárt. A leszüretelt szőlő mennyisége 2014-ben 348 ezer tonna volt, 2015-ban a termés mennyisége meghaladta a 398 ezer tonnát. 2016-ban 400 ezer tonnányi szőlőtermés jobb, mint az elmúlt évek átlaga, ám több borvidéken fagyok, jégverések, kártevők miatt jelentősen csökkent a termésmennyiség. Az elmúlt esztendőben 2,8 millió hektoliter bort készítettek országszerte a borászatok. (forrás: Syngenta)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön