A melegháziparadicsom-termelők komoly bajban lennének a Hollandiából és Belgiumból importált rovarok segítsége nélkül, hiszen a gépi beporzás nem túlzottan sikeres.
Önmagában nem tűnik soknak az a durván másfél milliárd forint, amelyet a hazai, melegházi termeléssel foglalkozó gazdák a beporzó rovarokra költenek – ám rögvest más a kép, ha az ágazatban előállított sok milliárd forintos értéket nézzük. A döntően Hollandiából és Belgiumból importált poszméhek nélkül lényegesen nehezebb dolguk lenne a melegházi paradicsomtermelőknek.
– A melegházi beporzást végző poszméhek döntően két forrásból, Hollandiából és Belgiumból érkeznek Magyarországra – mondta a Magyar Hírlapnak Bélai Gyula, a kecskeméti Zephyr Kft. igazgatója. Mint kifejtette, egy-egy család ára a kaptár nagyságától függően változik, de minimum tizenötezer forintot kell letenni értük az asztalra. Kiderült, az anya nélküli, csak dolgozókat tartalmazó famíliák három-négy, míg az anyások nyolc-tizenkét hétig élnek. Egy-egy kolónia poszméh jellemzően ötszáz négyzetméteres melegházat képes beporozni.
A poszméheket általában a paradicsom, a sárgadinnye, a cseresznye és a cukkini beporzására használják. Bélai Gyula szerint a rovarok felmérhetetlen segítséget jelentenek, hiszen olyankor lehet őket alkalmazni, amikor más fajok még nem vagy csak elenyésző számban vannak jelen a természetben.
– Az importált poszméhek nélkül a paradicsomtermelők komoly bajba kerülnének, mert bár kézzel és géppel is megoldható a beporzás, de mindkét módszer hatékonysága messze rosszabb. Igaz, a dongók nem nagyon rajonganak a paradicsomvirágért, s ha találnak egy nyílást a melegházon, akkor hajlamosak kijárkálni a szabadba – mondta Bélai Gyula.
Nem agresszívek, így nem kell attól tartani, hogy megtámadják a gazdákat, s az sem elhanyagolható szempont, hogy egész Európában őshonosak, így akkor sincs gond, ha egész famíliák „lépnek le”. Kiderült, régebben Izraelből is érkeztek családok, de az import a kötelező állatorvosi ellenőrzés miatt olyannyira megdrágult, hogy egyszerűen nem érte meg az üzlet. Ezzel kapcsolatban Bélai Gyula úgy fogalmazott, kezdetben egy teljes szállítmány, végül pedig egy család vizsgálatáért kellett tizenötezer forint körüli összeget fizetni. Mivel az EU-n belül szabad a kereskedelem, érthető, ha Hollandia és Belgium két legnagyobb üzeme maradt versenyben.
A családok ára egyébként nem ingadozott, hanem folyamatosan emelkedett az elmúlt években. A cégvezető arra a kérdésre, hogy idehaza miért nem foglalkozik senki a „poszméhtermeléssel”, kifejtette, borítékolhatóan többszáz millió forintos beruházást igényelne egy olyan tiszta üzem létrehozása, amely minden tekintetben megfelel a roppant szigorú uniós előírásoknak. Hozzátette, Magyarországon a melegházi termesztéssel foglalkozó gazdák durván másfél milliárd forintot költhetnek poszméhekre, ami a teljes nemzetgazdasághoz képest nem tűnik soknak, ám ha a rovarok által előállított értéket tekintjük, rögvest más lesz a kép.
(Magyar Hírlap)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön