A búzatermelők akár háromnegyedének is ráfizetést hozhat az idei év – különösen, ha marad a vízhiány. A GOSZ adatai szerint idén egymillió hektárnál kisebb területről aratnak búzát Magyarországon.
Legfeljebb a jó közepes termésben reménykedhetnek az idén a gabonatermelők, de ahhoz is kellene még egy kis csapadék – mondta a Világgazdaságnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Ha így is lesz, a gazdálkodók jelentős része veszteséget számolhat el a búzatermeléssel, ugyanis az elnök szerint 8-9 tonnás hozam kellene ahhoz, hogy a jelenlegi árakon nyereséget produkáljanak. Tavaly a termelők felének hozott ráfizetést a búzatermelés, idén ez az arány 70-80 százalékos lehet.
A búzatermelés tavalyi eredményei annak fényében még elkeserítőbbek, hogy az elmúlt évben szerencsések voltak a gabonatermelők, mert jó ütemben érkezett a csapadék. Ennek köszönhetően 5,38 tonnás hektáronkénti termésátlaggal arattak, ami a KSH adatai szerint 1990 óta a legmagasabb. Ebben a szezonban azonban folyamatos volt a vízhiány. Vancsura szerint a múlt hét elejéig 200 milliméter csapadékkal esett kevesebb a szükségesnél. Emiatt idén akár 20 százalékkal csökkenhet a termés mennyisége, bár ezen azért még alakíthat az időjárás.
Az étkezési búza ára tavaly nem érte el a tonnánkénti 42 ezer forintot, idén pedig akár a 40 ezer forint alá is „becsúszik” – mondta a Világgazdaságnak a GOSZ elnöke.
A hosszabb ideje növekvő világpiaci készletek miatti nyomott árak meglátszanak a vetésterületeken is. A búzáé általában egymillió hektár körüli, de hosszabb távon csökkenő tendenciát mutat – nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. A GOSZ adatai szerint idén egymillió hektárnál kisebb területről aratnak búzát Magyarországon.
Az is nagy problémát jelent a magyar gabonatermesztőknek, hogy a piac nem fizeti meg a minőséget, alig van árkülönbség az étkezési és a takarmánybúza között. Ezért a termelők inkább a biztosan nagyobb hozamú, de gyengébb minőségű fajtákat választják – állítja Vancsura. Emiatt visszaszorultak a vetésszerkezetben a jobb minőséget adó magyar fajták.
A búzaterület csökkenése egyben azt is jelenti, hogy a kukorica stabilan 1 millió hektár felett kerül a földekre. Az igazi előretörés azonban a napraforgó vetésterületében tapasztalható, amely a 2000-es évek eleje óta megduplázódott. Vancsura szerint ez annak is köszönhető, hogy szárazság idején a napraforgó a „legagresszívabb növény, amely még a minimális mennyiségű vizet is ki tudja nyerni a talajból”. Ráadásul a napraforgó-termelők várhatóan az idén is nyereséget tehetnek zsebre, annak ellenére, hogy az utóbbi tíz napban 7-8 százalékkal csökkent az ár.
(vg.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön