Növénytermesztés

Belvizes területeken a belvízrendezési és a talajjavítási feladatok felmérése utáni kivitelezéshez elengedhetetlen pénzügyi források biztosításához minden esetben állami támogatás szükséges – nyilatkozta a NAKlapnak dr. Köhler Mihály kutatómérnök, címzetes egyetemi docens.


A folyószabályozások előtti időszakban árvizek esetén a folyómederből kiengedték a vizeket a közeli, mélyen fekvő területekre, amivel feltöltötték a lápos, mocsaras területeket. Apadás esetén a többi helyről pedig a víz visszavonult a mederbe. Ez utóbbi területeket legelőkként, szántókként hasznosították – tájékoztatott az előzményekről dr. Köhler Mihály.

A népesség szaporodása miatt megkezdődött a folyószabályozás és az ideiglenes vízborítású területek állandó művelésbe vonása. Csapadékos években a művelésbe vont területeket tovább károsította a belvíz, ezért kellett megkezdeni a településeken és a mezőgazdasági területeken a belvízcsatornák építését. A nagyüzemekben a táblaméretekhez igazodva, a belvizek elvezetéséhez kiépültek az üzemi csatornák, és állami támogatással elvégezték a talajjavításokat is.
A földkárpótlás 1989 után vette kezdetét, a nagyüzemi táblák több tulajdonoshoz kerültek, az ott kiépített üzemi belvíz- és öntözőrendszerek károsodtak vagy tönkrementek. Jelentős szakmai értékek, beruházások váltak használhatatlanná, amit el lehetett volna kerülni – vélekedett a kutatómérnök.
A jövőre nézve abból kell kiindulni, hogy „víz nélkül nincs élet”. Élővíz vonatkozásában az adottságaink jók, a legnagyobb baj, hogy nem tudjuk tárolni. Árvizeinkhez nincs

elegendő állami, belvizeinkhez pedig üzemi tározó. A folyók mentén vagy azok közelében fekvő, szántó művelésben lévő talajok kedvezőtlen adottságúak, fizikai szerkezetük rossz, kémiai állapotuk nagyrészt savanyú vagy lúgos, alacsony a humusztartalmuk és a biológiai élet feltételei kedvezőtlenek.
Víztároló képességük rossz, 1988 óta talajjavításban nem részesültek. Februárban több tízezer hektár termőterület volt víz alatt, emiatt jelentős hozamkiesés várható.
Mit kell tennünk a belvízkárok csökkentése érdekében? – tette fel a kérdést az egyetemi docens. A gazdaságokban tovább nem halasztható a belvízhálózat rendbetétele, a talajjavításokhoz mielőbb szakvélemény készítése szükséges.

Fontosnak tartja a mély fekvésű foltok és vonulatok talaját külön felvételezni, a talajmintákat megvizsgálni. Ezt követően az alacsonyabb fekvésű táblarészek eredményét össze kell hasonlítani a magasabbakkal. Amennyiben eltérés van az eredmények között, erre tekintettel kell talajjavító anyagot megállapítani és azt kiszórni. A talajjavítás előtt szükséges mélylazítást végezni, és a szerves trágyát külön vagy a talajjavító anyaggal együtt kiszórni, utóbbiakat lehetőleg eke nélküli munkagéppel 0–20 centis mélységbe kell bemunkálni. A talajjavítás elvégzése után öt évvel a mélylazítást meg kell ismételni és a talaj-előkészítést továbbra is a fent említett mélységben kell biztosítani.

Milyen talajjavító anyagokat alkalmazhatunk? A cukorgyárak leállása miatt a cukorgyári mésziszapról Kaposvár környéke kivételével le kellett mondani. Szerinte elképzelhető a nagyváradi cukorgyárból visszfuvarban cukorgyári mésziszapot szállítani a közeli területeinkre. További lehetőség a helyben fellelhető meszes altalaj (digóföld), lápföld, lápi mész alkalmazása. A Körösök és a Tisza mentén terjedt el a Tessedik által 1781-ben beindított „digózás”, a hosszú tartamhatású eljárás. Alkalmazásának lehetőségei még nincsenek kimerítve, van még felhasználatlan meszes altalaj.

A Berettyó vidékén éppen Köhler Mihály indította be 1959-ben a „digózást” Bakonszegen, Bihartordán, Sápon és Nagyrábén. A térségben elvállalta az agrogeológiai kutatásokat. A digóbánya- feltárások után 1978-ban Bárándon, Berettyóújfaluban, Hencidán, Váncsodon és ismét Nagyrábén végeztek meszes altalajjal „digózást”. A kutatással feltárt javító anyag nincs mind felhasználva, így a talajjavítás folytatására van lehetőség. Ahol a szállítási távolság nem túl nagy, a mészkőpor szintén alkalmas talajjavításra.
Az új természetes ásványi anyagok – a bentonit kivételével – szélesebb körben 1970-től váltak ismertté (Egerszegi S. 1955). Az általa kidolgozott eljárással homoktalajok javításánál értek el eredményeket, az eljárás a magas költsége miatt nem terjedt el (Zentay T. 1987). A zeolitok hasznos tulajdonsága a biogén gázabszorpció, ioncsere, nehézfémcsapda.
Felhasználási területük az ipari mellett már 1970-től a mezőgazdaság és a környezetvédelem. „A mezőgazdaságnak már rég meg kellett volna tanulnia, hogy van természetes ásványi anyag, amely tudja pótolni mindenkor a megtermelt műtrágyát.” (Mátyás E. 2001.)Az alginit eredményesen alkalmazható a mezőgazdaságban a talajjavítás, tápanyagellátás, növényvédelem és az állattartás területén (SoltiG. 1973). Minden érintett belvizes területen jól alkalmazható a bodrogkeresztúri riolittufa (vulkáni hamu), a foltokon és a vonulatokon nagy, a táblák magas fekvésű részein közepes dózisban.

 


(NAKlap, 2017.áprilisi szám)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok