`

Az agrártárca elkötelezett a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének növelésében. A gazdasági környezet pedig igen kedvező a gabonaágazat és a bioetanol-gyártás fejlődéséhez.


A Földművelésügyi Minisztérium agrárpolitikájának célja a hazánkban megtermelt gabona minél nagyobb arányú felhasználása az állattenyésztés és az élelmiszeripar területén, ebben a folyamatban pedig egyre komolyabb szerephez jutnak a bioüzemanyag-gyártó cégek – hangsúlyozta Nagy István, az agrártárca miniszterhelyettese kedden, a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett, „Fenntartható vidéki reneszánsz” című szakmai konferencián.
A bioetanol-gyártás hasznosságáról elmondta: piacot jelent a gazdálkodóknak, növeli a vidéki foglalkoztatást, emeli a hazai hozzáadott értéket, valamint jelentősen hozzájárul az agrárexporthoz és egyenleghez. Mindemellett a gyártás során kiváló minőségű, magas fehérjetartalmú gabonatörköly is képződik, ami nagyon jól hasznosítható az állattenyésztésben, ezzel is csökkentve a GMO-tartalmú szója importját.
– A gazdák számára a bioetanolgyárak kiszámítható, megbízható és jövedelmező piacot jelentenek, mivel évről évre nagyobb mennyiségben vásárolnak fel kukoricát – szögezte le.

Nagy István arról is beszélt, hogy a gyárak az előállított bioetanol nagy részét exportálják, Magyarország pedig Franciaország után az Európai Unió második legnagyobb nettó exportőre etanolból 2012 óta. A bioetanol-export dinamikusan, 2012 óta több mint kétszeresére bővült az elmúlt években, értéke 2016-ban 296 millió euró volt. A miniszterhelyettes aláhúzta, a gazdasági környezet igen kedvező a gabonaágazat és a bioetanol-gyártás fejlődéséhez: a közvetlen támogatások, a vidékfejlesztési támogatások és az alacsony hitelkamatok ugyanis jó alapot teremtenek az előrelépésre.
Magyarország adottságai kiválóak a gabonatermesztésre, ezért a mezőgazdasági termelésen és az agrárexporton belül évről évre jelentős a gabona, különösen a kukorica és a búza szerepe. Az elmúlt években 13-16 millió tonna gabonát termeltek a gazdálkodók, amelyből 5-5,5 millió tonna volt a búza és 6-9 millió tonna a kukorica.

Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a konferencia keretében szervezett panelbeszélgetésen elmondta: az elsőgenerációs bioüzemanyag piaci környezetét alapvetően befolyásolják az európai megújuló energiákra és klímapolitikára vonatkozó szabályozási rezsimek, így az ágazat gazdasági és környezeti hozzáadott értékét, létjogosultságát el kell fogadtatni az Európai Unió döntéshozóival.
– Magyarországon a szántóföldi növénytermesztés által előállított, állattenyésztés által nem hasznosított alapanyag, valamint melléktermékek nagy mennyisége az elmúlt időszakban kedvezett e termények ipari célú feldolgozására irányuló fejlesztéseknek, amely tendencia minden bizonnyal a jövőben is megmarad – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Feldman Zsolt felvetette, hogy a jövőben érdemes lenne nagyobb erőfeszítéseket tenni az bioüzemanyag gyártásának európai és magyar élelmiszertermelést nem veszélyeztető jellegének szélesebb körű bemutatására.

 

 


Cél a fenntartható élelmiszergazdaság

A magyar élelmiszergazdaságban a helyi gazdaságoktól az élelmiszeripari nagyvállalatokig minden szereplőnek meg kell találnia a helyét és a szerepét. A Földművelésügyi Minisztérium elkötelezett aziránt, hogy a kis és közepes területeken gazdálkodó agrárközéposztály megerősödjön, és a kisbirtok-nagybirtok aránya a jelenlegi 40-60 százalékról 80-20 százalékra változzon – fogalmazott beszédében Fazekas Sándor tárcavezető kedden, a Herman Ottó Intézet Agrárakadémia című konferenciasorozatának nyitórendezvényén. Megjegyezte, 2050-ig el kell érni, hogy az élelmiszeripar bruttó hozzáadott értéke 2,5-szerese legyen a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének, az agrárexport nagysága jelenáron el kell, hogy érje a 20 milliárd eurót.
A miniszter szerint a stratégiai cél egy versenyképes, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból egyaránt fenntartható élelmiszergazdaság, amely teljesítményének és hozzáadott értékének folyamatos növelése révén aktívan hozzájárul a nemzetgazdaság fejlődéséhez és a vidéki térségek munkahelyeinek gyarapításához. Kulcsfontosságúnak nevezte a hazai agrár- és élelmiszergazdaságban működő vállalkozások belső és uniós forrásokra támaszkodó technológiai fejlesztését, a kis- és közepes gazdaságok, családi gazdaságok élet- és versenyképességének növelését és jövedelmezőségük javulását. A magyar élelmiszergazdaságban szerinte a mostaninál 60 százalékkal nagyobb termelési potenciál van.


 


(FM Sajtóiroda)

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám