Az EU-s szabályokkal összhangban tavaly óta Magyarországon is növelhető a borszőlőültetvények nagysága. Az új telepítési engedély iránti kérelmet április 30-áig lehet benyújtani a területileg illetékes hegybíróhoz.
Az Európai Unió 2016. január 1-jén új szőlőtelepítési engedélyezési szabályozást vezetett be. Ezzel összhangban a magyar szabályok a szőlőtermelő hegyközségi tagok számára minden évben április 1. és április 30. között teszik lehetővé az új telepítések kérelmezését. A növekedés éves mértéke legfeljebb az előző borpiaci évben megállapított összes hazai szőlőterület 1%-a lehet. Ez 2017-ben 642 hektárt jelent.
Újdonság 2016-hoz képest a pályázatok rangsorolási módja: a sorrendet az az összpontszám határozza meg, amely az alábbiakból állhat össze: Pluszpont jár a pályázónak, ha a telepítés során a három, borvidékenként közzétett fajtából választ. Pluszpontot kapnak továbbá a kis- és közepes vállalkozások, valamint a borvidéken belül jobb termőhelyre telepítő termelők. A benyújtott kérelmeket május 30-ig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa összesíti, a hegybíró az így kialakult rangsor alapján hagyja jóvá azokat.
Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke elmondta, a fajtakoncentráció megvalósítása a szőlő- és borágazati stratégia egyik fontos célkitűzése.
– A piacképes es fenntartható szőlőtermesztés és borászat alapja a hiteles minőség. A borvidékek elkötelezettségét jól mutatja, hogy jellemzően a helyi termesztési feltételekhez alkalmazkodott, magas minőségi potenciálú fajtákat választották a többletpontot érő három telepíthető fajta közé – tette hozzá.
Ha a kérelmek alapján az igényelt területek nagysága összesítve nem haladja meg az 642 hektárt, a hegyközségi tagok megkapják az új telepítési engedélyüket. Ha az összes területnagyság ezt a mértéket meghaladja, az alacsony pontszámot elért termelők az engedélyt az igényelt területek nagyságához képest arányosan csökkentett területre kapják meg. 50%-os vagy annál nagyobb mértékű csökkenés esetén a hegyközségi tagok minden jogkövetkezmény nélkül visszavonhatják kérelmüket. Az új telepítési engedély minden esetben 3 évig használható fel. Amennyiben az új telepítést a termelő az engedély érvényességi idején belül nem végzi el, a következő két naptári éven belül nem nyújthat be új telepítési engedély iránti kérelmet.
Légli Ottó hozzátette, a HNT egyeztetéseket folytat a Miniszterelnökség Agrár- és Vidékfejlesztésért felelős Államtitkárságával az új telepítésű ültetvények támogatásáról is, amelyet a Vidékfejlesztési Program keretösszegéből tervez finanszírozni majd a kormány.
Az újratelepítések esetében egyszerűbb lesz az ügyintézés.
– Áprilistól a hegybírók olyan engedélyeket adnak ki, amelyekkel a módosítási kérelmek teljesen kiküszöbölhetők. Azzal számolunk, hogy így összesen közel 3 000 ügyben kerülhető el a személyes ügyintézés, ami a termelők számára jelentős időmegtakarítást jelent. Ezzel további lépést tettünk a stratégiánkban szintén megfogalmazott bürokráciacsökkentés irányába – fogalmazott Brazsil Dávid, a HNT főtitkára.
(HNT)
Nőtt a borexport
Mennyiségileg 4 százalékkal, értékét tekintve 7 százalékkal nőtt tavaly a borexport az előző évhez képest - írta a Központi Statisztikai Hivatalra (KSH) hivatkozva hétfői számában a Magyar Nemzet. A nemzetközi piacon értékesített összesen 650 ezer hektoliter, 23 milliárd értékű magyar bor háromnegyede fehérbor volt. A borexport több mint fele hordóban eladott lédig, azaz gyengébb minőségű bor volt, melynek 30 százaléka Németországba került.
A jobb minőségű palackos borból a legtöbbet, 20 százalékot Csehországban adták el. (MTI)