Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Ugrásszerűen nőtt a biogazdálkodás területe és az ezzel foglalkozó vállalkozások száma. Az ezzel foglalkozókat a kormány továbbra is kiemelten kívánja támogatni.

Egy év alatt megduplázódott a biogazdálkodás területe és a biogazdálkodást fenntartó gazdaságok száma Magyarországon: míg 2015-ben 120 ezer hektáron, addig 2016-ban már 200 ezer hektáron folytattak biogazdálkodást – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter csütörtökön, a gödöllői Szent István Egyetemen tartott konferencián.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) és a Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Kara által, „Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – hol tartunk a fenntarthatóság felé vezető úton” címmel rendezett konferencián a miniszter elmondta: „Olyan élelmiszert akarunk termelni, amit a vásárlók szeretnek és megvesznek. Ezeknek a termékeknek mindenképpen hagyományosnak, egészségesnek, GMO-mentesnek és természetesnek kell lenniük”.

Fazekas Sándor szólt arról is, hogy ehhez fontos a tudatos fogyasztói magatartás, amelynek kialakulását támogatni kell. A miniszter szerint, hogy ha egy országban GMO-s termelés folyik, akkor ott aligha lehet tiszta környezetről beszélni, ezért ki kell állnunk a GMO-mentes termelés mellett. Hozzátette: az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet már több száz céggel, kiépített kutatói hálózattal szolgálja azt a célt, amely biztosítja e termékek folyamatos piaci megjelenését.

Az egész napos rendezvényen az ökológiai gazdálkodás elmúlt öt évében megfigyelhető hazai trendekről, a legújabb kihívásokról és az ezekre adható válaszokról beszéltek az előadók.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára előadásában elmondta, hogy a 2020 utáni időszak célkitűzései között kell lennie a biogazdálkodók további támogatásának. Hozzátette, hogy eddig 64,38 milliárd forintot biztosítottak a biogazdálkodásra való áttérésre, fenntartásra, a hagyományos keretek között művelt területek ökoművelésének ösztönzésére.

Hasznos on-farm

– Az ismeretek átadása mellett, szeretnék elérni, hogy az ökológiai gazdálkodás hazai jelentősége tovább növekedjen, elismertsége és súlya szakpolitikai és termelői körökben egyaránt tovább fokozódjon. Gondoskodni kell az új szemlélet megismertetéséről a hazai mezőgazdasági szakemberekkel, és olyan tudást kell adni a kezükbe, amelynek birtokában képesek megoldást nyújtani a népesség élelmezésének és a természeti erőforrások megőrzésének, a vidéken élők megtartásának komplex kihívására. Az ökológiai gazdálkodás ilyen termelési rendszer, és a mai alkalom kiváló lehetőség az eddigi nemzetközi és hazai ismeretek megosztására, megvitatására, továbbfejlesztésére – mondta beszédében Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezetője.

Az ÖMKi munkájának eredményeként mára évente száznál több ökológiai gazdálkodást folytató, vagy az iránt érdeklődő termelőnél valósulnak meg részvételi alapú üzemi kísérletek. Ez az úgynevezett on-farm kutatási hálózat alapvető kérdésekre ad helyi válaszokat. Ismereteket szolgáltat például arról, hogy adott térségben mely búzafajták alkalmazhatók legnagyobb sikerrel az ökológiai gazdálkodásban, és bevezeti az ökológiai nemesítésből származó új fajtákat a gyakorlatba. Fejleszti a garantáltan GMO-mentes ökológiai szója hazai termesztéstechnológiáját, növelve ezzel az ökológiai állattartás hazai fehérje-takarmánybázisát.

Szintén az ÖMKi on-farm kutatás érdeme, hogy a szintetikus állatgyógyászati szerektől mentes méhegészségügyi módszerek rohamosan terjednek a hazai méhészeti ágazatban. A világ egyre növekvő mézpiaci versenyében a bioméz révén a hazai termelők továbbra is előnyben maradhatnak. De említhetnénk az on-farm kutatás eredményei között az elfelejtett paradicsom tájfajtáink és ősgabonáink újra termesztésbe vonását is, mely az agrobiodiverzitás fokozása mellett a gasztronómia számára is új utakat nyitott meg.
–  Mindezt az ÖMKi egyedülálló módon, az ágazati szereplők összefogásával és együttműködésével valósítja meg, felvállalva, hogy csekély tízfős csapatával hidat épít a sokszor elszigetelten működő és valljuk be, néha egymással is küzdő szervezetek között. Az ÖMKi által a hazai ökológiai ágazat utat talált az európai kutatás-fejlesztési együttműködések felé is. 2017-től már nem kevesebb, mint hat uniós kutatási projektben képviseli az ÖMKi a hazai ökogazdálkodást. Az uniós agrárkutatási projektekben a kontinens vezető tudományos intézményeivel együttműködésben is az a cél, hogy a hazai körülmények között teszteljük, és az itthoni adottságokra szabva alkalmazzuk az ökogazdálkodás legújabb módszereit – mondta Dr. Drexler Dóra.

(MTI/FM Sajtóiroda/Agroinform)