Növénytermesztés

A helyi bortermelők szerint az ingatlanspekulánsok és az ültetvények elöregedése miatt veszélyben vannak a Balaton északi partjának szőlőterületei, ami a balatoni tájat is veszélyezteti.

 


A tóra néző dűlők jelentős része veszélyben van az északi parton, sok az elöregedett, gondozatlan, gazos szőlőterület – hívta fel a figyelmet Kovács Tamás, a csopaki Szent Donát Birtok vezetője, a Csopaki Kódex titkára az „Olaszrizling Szerintünk” találkozó sajtótájékoztatóján január 28-án, Csopakon.
Jásdi István, a csopaki Jásdi Pince vezetője, a Csopaki Kódex tagja hangsúlyozta: az északi part legfontosabb látványelemei a szőlők, ezek azonban a tóra néző lejtőkön találhatók, amelyek az ingatlanfejlesztők célpontjai.
– Segíthetne a problémán, ha a szőlőrekonstrukciós támogatásokból több jutna a kiváló észak-balatoni területekre – jegyezte meg Jásdi István.
Hozzátette: hiába zajlanak nagyszabású borászati beruházások a Balaton környékén, ha az újonnan létrehozott óriáspincékbe „nem nagyon kerül szőlő”. A borász emlékeztetett arra, hogy 1990 óta legfeljebb néhány száz hektár szőlőt telepítettek újra, így becslése szerint az észak-balatoni ültetvények legalább 70 százaléka elöregedett, és a következő években eltűnhet.


Ambrus Tibor, Csopak polgármestere felidézte, hogy a településen száz éve még szinte mindenhol szőlőtermesztés folyt, mikor azonban a tömegturizmus célpontja lett a Balaton, a belterületi szőlőket beépítették, a kárpótlás időszakákban pedig a külterületi szőlők is el kezdtek pusztulni.
– Csopak az elsők között szigorította rendezési tervét, a tulajdoni lapokra már bejegyzik a szőlőművelési kötelezettséget, két éve pedig bevezették a gondozatlan területekre kivetett földadót – mondta a polgármester.
Az önkormányzat is nehezen szerez azonban érvényt saját rendelkezéseinek: Csopak jelenleg 40-50 perben harcol a művelési kötelezettség betartatásáért, a szántóvá nyilvánítások ellen és a zártkertből kivonások megakadályozásért.
–  Minden erőfeszítés ellenére várhatóan a szőlők 20-30 százaléka mégis el fog tűnni Csopakon is – vélekedett Ambrus Tibor.


Laposa Bence badacsonyi bortermelő, a Balatoni Kör elnöke hozzáfűzte: kevés önkormányzat követi jelenleg Csopak példáját, ezért a tó környékének vezető borászatait, éttermeit tömörítő Balatoni Kör szabályozási csomag kidolgozását szorgalmazza, ami segítheti az önkormányzatokat a szőlőterületek védelmében. Barabás Barna balatonfüredi borász, a Rizling Generáció tagja közölte, szakmai összefogásuk a balatonfüredi és zánkai körzetben méri fel a problémás területeket, és a hegyközséggel együtt próbálják kezelni a helyzetet.
Istvándy Gergely badacsonyi borász felhívta a figyelmet arra, hogy az északi parton komoly problémát okoz a szőlő alacsony ára is, ilyen árak mellett ugyanis a szőlőművelés nem jövedelmező tevékenység. Laposa Bence szerint ezért a tavaly indult BalatonBor közösségi projekt szabályzatába már bekerült a „fair trade gondolat” a minimum szőlőfelvásárlási ár bevezetésével, ami a fenntartható művelés elterjedéséhez is hozzájárulhat.

 


(MTI)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok