A vízhiány problémáját nem szabad a genetikailag módosított szervezetek (GMO) terjesztésével orvosolni a mezőgazdaságban – hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szombaton Berlinben, a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA), amelynek fő témája a fenntartható vízgazdálkodás volt.
Fazekas Sándor a tanácskozás után elmondta: a fórumon amellett érvelt, hogy a GMO helyett a szárazságtűrő növényi kultúrákat, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajokat és a rövid tenyészidejű növényeket kell előnyben részesíteni, és takarékos vízgazdálkodást kell folytatni.
A 83 agrárminiszter részvételével tartott fórum utáni sajtótájékoztatóján a házigazda Christian Schmidt német mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a fenntartható vízgazdálkodás a 21. század egyik legnagyobb kihívása, a mezőgazdaság felelőssége pedig hatalmas, mert részesedése a globális vízfogyasztásban 70 százalékos, és 2050-re már 10 milliárd embert kell ellátnia élelmiszerrel. Ezért szerinte arra kell megoldást találni, hogy miként lehet több élelmiszert előállítani kevesebb víz felhasználásával.
José Graziano da Silva, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója hozzátette, hogy a világ számos térségét sújtó vízhiány felerősíti a versenyt a szűkös forrásokért. Már most több konfliktust vált ki a víz, mint a termőföld iránti igény, és ez a folyamat a klímaváltozással csak súlyosbodik. A leginkább veszélyeztetett régiók Ázsiában és Afrikában vannak.
Fazekas Sándor rámutatott, a vízhiány mellett komoly kihívás a csapadék a sok helyütt jellemző erős ingadozása, a száraz időszakok és a vízbőség váltakozása, ami egyben piaci lehetőséget is jelent Magyarországnak a szárazságtűrő növényekkel szerzett termelési tapasztalatok és a vízgazdálkodási ismeretek révén. A miniszter elmondta, hogy széles körben elismeréssel fogadják Magyarország kiállását a GMO-mentesség mellett, a Magyarország díszvendégségével zajló berlini Nemzetközi Zöld mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti fogyasztói vásár alkalmából a számos befolyásos szakmai szervezet vezetőivel tárgyalt, akik üdvözlik a magyar kormány politikáját.
A berlini Zöld Hét az agrárdiplomácia egyre fontosabb fóruma is.
– A társminiszterekkel való találkozás megerősített abban, hogy a KAP (Közös Agrárpolitika) 2020 utáni fenntartása, a jelenlegi helyzet fennmaradása az érdekünk. Jelenleg a 2020 utáni támogatási rendszer előkészítése zajlik. Nagyon fontos, hogy támogató társakat találjunk ahhoz, hogy a gazdáknak jutó támogatások összege ne csökkenjen a következő költségvetési ciklusban. Tárgyalópartnereimmel egyetértettünk abban, hogy a jelenleginél egyszerűbb, a gazdákat támogató agrárpolitikára van szükség –fogalmazott Fazekas Sándor
A tárcavezető bejelentette: Christian Schmidt német szövetségi miniszterrel megállapodást írtak alá az agrárdigitalizációs együttműködésről. Az agrárdigitalizáció adta lehetőségeket kihasználva a gazdák eredményesebben, gazdaságosabban, jövedelmezőbben termelhetnek. A precíziós gazdálkodás figyelembe veszi a termelés eltérő körülményeit, és ahhoz igazítja a teendőket. A mezőgazdaság digitalizációja feltartóztathatatlan folyamat, annak alkalmazása komoly versenyelőnyt jelent azokkal szemben, akik még nem alkalmazzák. Magyarországon jelenleg 40 ezer hektáron folyik komplex precíziós gazdálkodás.
(MTI – FM Sajtóiroda)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön