Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Kiemelkedőek az idei nyári aratási és őszi betakarítási eredmények több növényi kultúra esetében is, például kukoricából. Mindez több tényező kedvező együttállásának is köszönhető.

Magyarországon 1921 óta tartja nyilván a mezőgazdasági adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, és ezt a majd’ egy évszázadot tekintve az egyes őszi növénykultúrák 2016-os termésátlaga és -mennyisége csúcsot döntött. A részletekről a Betakarítási Koordinációs Bizottság idei utolsó tanácskozása után, a KSH és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szolgáltatott adatokat ismertetve számolt be Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára.

Mindennél jobb

A kukorica termésátlaga 8,6 tonna/hektár (t/ha), a várható összmennyiség – mivel a betakarítás még néhány országrészben tart – 9,1 millió tonna; utóbbi a második legjobb éves eredmény, a csúcsot a 2014-es esztendőben produkált mennyiség (9,35 millió tonna) tartja. Mint az államtitkár megjegyezte, idehaza vannak jobb és szerényebb átlagot hozó megyék: Hajdú-Bihar (9,6 t/ha), Somogy (9,4) Tolna (9,3) a jobbak, Nógrád (7,3 t/ha), Jász-Nagykun-Szolnok (7,4), Heves és Csongrád (7,5) a szerényebbek közé tartozik.

A napraforgó idei hektáronkénti 3 tonnás termésátlaga nemcsak történelmi, de világrekord is. Ennél nagyobb mennyiséget egy hektárról napraforgóból sehol a világon nem takarítottak be. A napraforgó össztermése az idén elérte az 1,8 millió tonnát, ami ugyancsak történelmi rekordnak számít. Hasonló csúcsdöntést „hozott” a szója is: a termésátlag 3 t/ha, az összmennyiség pedig 181 ezer tonna. A cukorrépa betakarítása egyelőre 90 százalékos, az eddigiek alapján az átlagtermés 65 t/ha lesz. A repce 3 tonnát meghaladó hektáronkénti termése 1990 óta a második legjobb teljesítmény, csak 2014-ben volt jobb 0,1 tonnával. Az össztermés pedig 809 ezer tonnával történelmi rekordnak számít.
– A nyári és az őszi gabona-betakarítási adatok is jók, összesen 19 tonna búza és kukorica termett, 15 százalékkal több az előző évinél. Ami azt is jelenti, hogy mintegy 7,6 millió tonna gabona exportáru-alapot képez – jegyezte meg Czerván György.

Árzuhanás

Amellett, hogy a kiváló eredményekért köszönetét fejezte ki a gazdáknak, az érdekképviseleteknek, az agrárkamarának, a tárca munkatársainak Czerván György, azt is megjegyezte, hogy „kevésbé jó hírek is vannak”. Ez pedig a felvásárlási árak alakulása. Úgy fogalmazott, a világpiaci árak 10-15 százalékos csökkenése a hazai felvásárlási árakon is érződik, 2015-höz képest például a malmi búzát, a takarmánykukoricát, a napraforgót és a repcét itthon is ennyivel kevesebbért tudják eladni a termelők.
Az államtitkár megjegyezte, hogy azok, akik az átlagnál jobb hozamot produkáltak, az értékesíthető pluszmennyiség miatt részben vagy egészben tudták kompenzálni az árzuhanásból fakadó hiányt. Ehhez kapcsolódva Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hozzátette, hogy az átlagos búzatermésre „ráfizetett” gazda, viszont a repce és a kukorica valamennyit javított ezen a helyzeten.

A csúcsdöntésekre utalva elmondta, a növénykultúrák azért hoztak ilyen remek mennyiséget, mert minden tényező jól „működött” egyszerre: a kedvező időjárás, az alkalmazott modern technológiák és a folyamatosan végbemenő generációváltással behozott szellemi tőke újításai is hatottak.
– Olcsón, de a legjobb minőségben állítsunk elő, erre törekszünk – adott határozott, jövőbe mutató célt az elnök.

(nak.hu)

Káradatok
Ami az idei károkat illeti: összesen 131,5 ezer hektárra érkezett eddig kárbejelentés; egy éve ez a terület 203 ezer hektár volt. A gazdáktól a tavalyihoz hasonlóan mintegy 10 ezer kárbejelentés érkezett. A legnagyobb területre, 48 ezer hektárra jégeső kárt jelentettek a termelők, de jelentős területen pusztított a tavaszi fagy is, 43 500 hektárra érkezett bejelentés.

Támogatott agroökológia
Magyarország következetesen kiáll a GMO-mentesség mellett, amelynek eredményeként létrejött a „Szövetség a GMO-mentes Európáért” kezdeményezés, melyhez eddig 11 uniós tagállam és 6 unión kívüli ország csatlakozott – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete és az FM támogatásával megrendezett I. Európai és közép-ázsiai regionális agroökológiai konferencián. Arról is beszélt, hogy az agroökológia nemcsak a fenntartható és környezetbarát gazdálkodást alkalmazza, mint módszert, hanem épít a hagyományos és a józanészen alapuló vidéki gondolkodásmódra is. Ezt az elvet tükrözi a 2012-ben elfogadott magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia, amelynek keretében 2014-ben öko-akciótervet fogadtak el, és azóta ezt alkalmazzák is. (FM Sajtóiroda)