Körülbelül 1,9 milliárd forint érkezhet idén az államkasszába a mezőgazdasági idénymunka után kifizetett közteherből, derül ki a Magyar Idők cikkéből. Az elmúlt években folyamatosan bővült az így foglalkoztatott dolgozók száma, a növekedés dinamikájának ugyanakkor gátat szab, hogy a termelők egyre nehezebben találnak megfelelő munkást.
Ezer fővel több mezőgazdasági idénymunkás dolgozott a hazai földeken idén augusztusban, mint egy évvel korábban. Csaknem hétezer cég jelentette így be a munkásait. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint az idei nyolcadik hónapban 61 758 napszámost foglalkoztattak az agrárcégek, ez a szám szeptemberben 71 407-re emelkedett. Az év első kilenc hónapjában összesen 414 464 esetben jelentettek be idénymunkást a foglalkoztatók a NAV rendszerébe, s fizették meg utánuk a napi 500 forintos közterhet. A hatóság tájékoztatása szerint a mezőgazdasági idénymunka után megfizetett közteherből az idén szeptember végéig 1,36 milliárd forint érkezett az államkasszába. A NAV szerint ez az összeg az év végéig a tavalyihoz hasonlóan, hozzávetőlegesen 1,9 milliárd forintra emelkedhet.
Az idén minden eddiginél több panasz érkezett az agrárcégektől, hogy nem tudnak megfelelő számú munkást találni, a legtöbb ember a nagy kézimunka igényű ágazatokból hiányzott. A zöldség-gyümölcs termelésben voltak olyan területek, ahol a munkások hiánya már a betakarítást is veszélyeztette. A gazdálkodók egy része szerint a közfoglalkoztatás miatt nem jut elég munkaerő a földekre. Az önkormányzatoknál ugyanis épp azokat az agilisebb, munkaképes embereket foglalkoztatják, akikre egyébként a mezőgazdaságban is nagy szükség lenne. A közfoglalkoztatottak egy része pedig nem is vállal szívesen mezőgazdasági munkát, hiszen az önkormányzatnál sokkal kevesebb megerőltetés mellett kapják meg – egyébként alacsonyabb – bérüket, míg a földeken a kicsivel magasabb fizetést gyakran kemény munka árán szerezhetik meg.
Bár egy korábbi jogszabály-módosításnak köszönhetően a közfoglalkoztatottak időszakosan vállalhatnak munkát a versenyszférában is, anélkül, hogy elveszítenék a státusukat, mégis kevesen kerülnek át az önkormányzatoktól a cégekhez. Az idén január és augusztus között mindössze 429 esetben közvetítettek ki a járási hivatalok közfoglalkoztatottakat a magáncégekhez, közülük mindössze 237 volt a mezőgazdasági idénymunkás.
Ténylegesen azonban még ennél is kevesebben kezdhettek neki a munkának a gazdaságokban, a Belügyminisztérium adatai szerint az említett időszakban mindössze 121 főt foglalkoztattak így a termelők. Ennek oka egyrészt az, hogy a jogszabályok szerint a vállalkozásoknak jóval korábban be kell jelenteniük a munkaügyi hivatalban vagy az érintett önkormányzatnál, hogy pontosan hány közmunkásra tartanak igényt, és milyen időtartamban foglalkoztatnák őket. Az agrárcégek esetében azonban a legtöbb esetben nehéz megmondani előre, hogy pontosan hány ember kell majd az almaszürethez és mennyi a káposzta betakarításához.
A mezőgazdaságban főállásban dolgozók száma egyébként évről évre emelkedik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a mezőgazdaságban főállásban foglalkoztatottak száma 2015-ben 203 200 fő volt, közülük mindösszesen csupán 7900 fő volt közfoglalkoztatott. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a minap képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában jelezte: az ágazat foglalkoztatása öt év alatt 30 400 fővel bővült. A tárcavezető szerint a foglalkoztatás növekedése mögött a versenyszféra, azon belül is az egyéni gazdaságok és a mikrovállalkozások állnak, ez pedig összhangban áll a kormány kis- és közepes gazdaságokat támogató agrárpolitikájával, és egyúttal kedvező az ágazat egésze szempontjából is.
(Magyar Idők)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön