Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Hiányoznak a mezőgadaságigép-kezelők az agráriumból, a szakmai szövetség szerint pedig ez hosszú távon komoly következményekkel járhat.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdálkodók négyötöde csupán gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik, felsőfokú mezőgépész végzettsége 3 százalékuknak, középfokú 7 százalékuknak. Szintén a KSH statisztikáiból derül ki, hogy míg a mezőgazdaságban dolgozók aránya a teljes foglalkoztatottsághoz képest 25 évvel ezelőtt még 14 százalék volt, manapság az 5 százalékot sem éri el. A 2015/16-os tanévben a szakmai képzésben tanuló 84 000 diákból kb. 4400 kezdte meg tanulmányait valamilyen mezőgazdasági szakiskolában, viszont a diákok töredéke, mindössze negyede tett sikeres szakmai vizsgát. A vészjósló adatokból azt is megtudható, hogy az összes mezőgépész végzettségű szakember (kb. 43 000 fő) közül csupán 4000 dolgozik a mezőgazdaságban.

A munkaerőt tekintve a gazdálkodók közel négyötöde csak gyakorlati tapasztalatára támaszkodik, felsőfokú végzettséggel 3, középfokú szakirányú végzettséggel 7 százalékuk rendelkezik a KSH adatai szerint. Az oktatás a rendszerváltás után igazodott a jelentősen lecsökkent munkaerő-igényhez, és ezzel együtt a szakma presztízse is erősen csökkent. A szakképzett dolgozókból egyre kevesebb van, és helyüket gyakran szakképesítés nélküli munkavállalókkal töltik meg.
– A szakmunkás- és technikusképzésre, valamint az egyetemi szintű képzésre jelentkezők száma egyrészt nagyon alacsony, másrészt sok esetben hiányzik a diákokból az a szakmai érdeklődés, belülről fakadó kíváncsiság, ami segítene sikeresen elsajátítani a szakmát, benne maradni és lépést tartani a technikai, technológiai fejlődés ütemével – mondta a súlyos szakemberhiány okairól Harsányi Zsolt, a MEGFOSZ (Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége) elnöke.

A Földművelésügyi Minisztérium is hiányszakmának minősítette a mezőgépész szakmát.
– Ha nem tudjuk orvosolni együtt ezt a súlyosbodó problémát, akkor a gazdálkodásban rendszeres termeléskiesés következhet be. Hiába állnak ott a modern gépek, ha nincs képzett szakember, aki szakszerűen kezelje, vagy ha működnek is a gépek, de nincs mezőgépész, aki karbantartsa azokat, ugyanoda jutunk: a gazdálkodás kényszerszünetre lesz ítélve – hangsúlyozta Harsányi Zsolt.
A szakember szerint a MEGFOSZ különböző programokkal (ösztöndíjak, duális képzés, gyakorlati lehetőség) igyekszik bemutatni a mezőgazdasági gépészeti szakma vonzó oldalát, hogy a fiatalok felismerhessék a benne rejlő lehetőségeket, és azt, hogy tanulmányaik befejezésével hosszú távú megélhetést biztosító végzettséget kapnak a kezükbe.

Az elmúlt tíz évben egyébként közel 800 milliárd forint értékű gépberuházás zajlott a magyar mezőgazdaságban az Agrárgazdasági Kutató Intézet statisztikái szerint. Sőt 2016 első felében a mezőgazdasági gépforgalmazás értéke csaknem 55 milliárd forintot tett ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján. Technológiai téren tehát folyamatosak a fejlesztések, és ezeknek a modern mezőgazdasági gépeknek az ára akár a 100 millió forintot is elérheti. Az ilyen nagy értékű járművek és gépek kezeléséhez viszont komolyan képzett szakemberekre, mezőgépészekre lenne szükség.

(forrás: magyarmezogazdasag.hu)