Magyarország lehet az unióban a legnagyobb napraforgó-termelő ország 2016-ban, amennyiben továbbra is kedvezően alakul a betakarítás. A földművelésügyi miniszter szerint az összesített termésadatok biztatóak a GDP és az export alakulása szempontjából.
Több növényi kultúra esetében is rekord-, illetve rekordközeli termés várható az idén, a kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére is – közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján. A tárcavezető elmondta: kukorica betakarítása az 1 millió 50 ezer hektár termőterületről már megkezdődött, a hektáronkénti átlagtermés 7,5 tonna lehet. Ha az időjárás is kedvező lesz, 8 millió tonna takarítható be az idén kukoricából. Felidézte, hogy őszi búzából mintegy 5,1 millió tonna termett.
Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára szerint a napraforgót mintegy 630 ezer hektáron kell betakarítani, a munkának valamivel több mint a felével végeztek már, az átlagtermés hektáronként 3 tonna körül van. Amennyiben a még hátra lévő területeken is hasonló lesz az átlagtermés, akkor történelmi rekordot ér el (közel 1,8 millió tonna) a napraforgó-termés mennyisége. Így az unión belül Magyarország lehet a legnagyobb napraforgó-termelő ország 2016-ban.
Az államtitkár elékeztetett arra is. hogy kedvezően alakultak a nyári betakarítású növények terméseredményei, a kalászosoké és a repcéé is. Megjegyezte, hogy a sok csapadék miatt az étkezési búza aránya csak 40 százalék körül alakult, mindez viszont kedvezett az állattenyésztőknek, mert olcsóbb a takarmány.
A miniszter szerint a termésadatok biztatóak a GDP és az export alakulása szempontjából is. Kiemelte, hogy a gazdasági növekedés egyik motorja a mezőgazdaság, az első negyedévben 7,2 százalékos, a másodikban pedig 13,4 százalékos volt a bővülés az ágazatban. A mezőgazdaság a GDP második negyedévi 2,6 százalékos növekedéséből 0,4 százalékot tett ki, ez jelentős teljesítmény. Hozzátette: az állatok száma is gyarapodott, az élelmiszeripari termelés és az export is bővült. A mezőgazdaságban dolgozók száma egy év alatt mintegy 20 ezerrel nőtt, a szektorban így 217 ezren dolgoznak teljes munkaidőben. Fazekas Sándor kiemelte, hogy az agráriumban gyorsabban nőtt a foglalkoztatottság, mint a nemzetgazdaság más területein.
Czerván György kifejtette: a szolgáltatások és az ipari teljesítmény növekedése mellett a mezőgazdaság teljesítménye meghatározó volt az idei második negyedéves magyar gazdasági adatokat tekintve. Az export árualapok is nőttek az agráriumban, a mezőgazdasági kivitelből származó árbevétel pedig évek óta éves szinten 8 milliárd euró, mintegy 2400 milliárd forint körül mozog, és az aktívum jórészét biztosítja.
Beszélt arról is, hogy a piaci árak kedvezőtlenül alakulnak, az előző évhez képest nemcsak Magyarországon, de az egész világon 10-15 százalékkal csökkent a gabona illetve az olajos növények felvásárlási ára. Magyarországon a megemelkedett hozamok általában nem tudják kompenzálni az alacsonyabb árakat, így az egy hektárra jutó árbevétel néhány százalékkal alacsonyabb lesz, mint a múlt évben. Kivétel lehet ez alól a repce, a napraforgó és a kukorica, valamint a cukorrépa is.
(MTI)