Növénytermesztés

Az új, mikrobiológiai talajjavító módszerek voltak középpontban a Magyar Tudományos Akadémia konferenciáján.

 


Valóban silányabb kenyeret eszünk, mint nagyapáink? Mitől fosztották meg termőtalajainkat a műtrágyázás és a kémiai növényvédelem évtizedei? Hogyan segíthetik egy fenntarthatóbb mezőgazdaság kialakítását a baktériumok, algák és gombák? Többek között ezeket a témákat járták körbe az előadók azon a konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Mikrobiológiai Társaság augusztus 31-én rendezett Mikrobiológiai készítményekkel a fenntartható környezetért és mezőgazdaságért címmel.
Balázs Ervin akadémikus, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont igazgatója a talajban élő algák szerepéről, Szili-Kovács Tibor, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének kutatója a talajok pusztulásáról és e folyamat visszafordításáról, Turóczi György, a Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetének munkatársa a rovarkártevők elleni biológiai védekezés lehetőségéről beszélt.
A konferencia kapcsán az mta.hu Balogh István mikrobiológussal tekintette át a tanácskozás címében megfogalmazott témát.


Hatékony algák


– Manapság elég ritkán találkozhatunk hatalmas trágyahalmokkal a szántóföldek szélén, a legtöbb gazda inkább úgy dönt, hogy mesterséges úton pótolja azokat a kémiai elemeket, amelyeket korábban a learatott terményekkel elszállított – mondta Balogh István. Szenet és oxigént persze könnyedén nyernek a levegőből a haszonnövények, a talaj egyéb létfontosságú elemeket tartalmazó készletei azonban beavatkozás nélkül aratásról aratásra gyorsan fogyatkoznának.
A gazdák saját jól felfogott érdekükben pótolják is a nitrogén-, foszfor- és káliumkészleteket (ez a három elem szerepel az NPK-műtrágyák elnevezésében), amit az egyre nagyobb hozamú fajták gyors növekedéssel meg is hálálnak. Azonban a kisebb mennyiségben szükséges mezo- és nyomelemek pótlására általában jóval kevesebb figyelmet fordítanak, így ezek mennyisége a legtöbb művelt talajban folyamatosan csökken – fogalmazott a mikrobiológus. Ráadásul a bőséges NPK-műtrágyázás melletti gyors növekedésben a felszívódásuk sem olyan hatékony, mintha a legfőbb tápanyagok is csak arányos mennyiségben állnának rendelkezésre. Ezért lehet, hogy nagyapáink kenyerének magasabb volt az ásványianyag-tartalma, mint annak, ami ma sül ki a pékek kemencéjében.


A mezo- és nyomelemek visszapótlására azonban meglepő módon nem az a módszer a leghatékonyabb, ha egyszerűen belekeverik őket a földekre amúgy is kiszórt műtrágyákba. Sokkal jobban járnak a gazdák, ha a már cseperedő növények leveleire – sok esetben szerves kötésben vagy algakészítmények formájában – juttatják el az élet tápsóját, melynek ionjai akár 90%-os hatékonysággal felszívódnak, hívta a fel a figyelmet a szakértő. Talán utóbbi módszer a mikrobiális mezőgazdaság legegyszerűbb példája, hiszen itt az algák nem a földeken, hanem hatalmas tartályokban szaporodnak, és „készen” szórják ki őket a növényekre. Vannak azonban olyan esetek, amikor a mikrobák azzal teszik a legnagyobb szolgálatot, ha helyben, már a földeken indulnak gyors szaporodásnak.
A talajlakó mikrobák vizsgálata során a kutatók rájöttek, hogy ezek az aprócska élőlények alapvetően háromféle módon lehetnek a gazdák szolgálatára: segíthetik a növények tápanyagellátását, támogathatják a kártevők elleni védekezést, általánosságban fokozhatják a növények tűrőképességét.


Élő tápanyagforrások a talajban


A műtrágyagyártás nagy triásza, a nitrogén, foszfor és kálium pótlására is kínálkoznak biológiai módszerek. Nemcsak a pillangósvirágúak jól ismert gyökérbaktériumai képesek ugyanis megkötni a levegő nitrogénjét, hanem szabadon élő talajbaktériumok (Azospirillum, Azotobacter) is ismerik ezt a trükköt. Ezek talajba oltása kiválthatja a műtrágyával bevitt nitrogén jelentős részét – hangsúlyozza Balogh István.


Biológiai hadviselés a kártevők ellen


Egy szántóföldi növénykultúra rengeteg élőlénynek kínál csábító lakomát – makacs gombabetegségek és rovarkártevők támadják rendületlenül haszonnövényeinket. Szerencsére a kártevőknek is akadnak természetes ellenségei, melyeket bevethetünk ellenük. Rögtön itt vannak a kártevő gombákat támadó gombák, mint egyes Trichoderma törzsek, más gombafajok pedig a rovarok ellen vethetők be sikerrel: ilyen például az a mikrogomba, amit ősszel a szürkére aszott legyeken láthatunk.
Illetve léteznek olyan baktériumok és gombák, melyek a növények gyökérzetén megtelepedve javítják tűrőképességüket növényi hormonok termelésével, vagy – gombák esetén – a tápanyagfelvételt javító gombafonalakkal. Jó esély van például arra, hogy az így kezelt talajon növekvő vetés kisebb valószínűséggel szárad ki egy megterhelőbb időszakban.


Fokozatos áttérés


A mikrobiológiai talajjavítási módszereket Magyarországon is használatba vette a gazdák egy része, és számos cég alakult ilyen készítmények forgalmazására. A mikrobiológus szerint ugyan az ideális egy gazdag talajlakó mikrobaközösség kialakítása lenne, mely jelentős részben ki tudná váltani a műtrágyázást, és – ha kisebb mértékben is – a vegyszeres növényvédelmet, e készítmények külön-külön és fokozatosan is bevezethetők.


(forrás: mta.hu)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok