A múlt hétvégi Hajdúsági Expo keretében megtartott szakmai konferencián szóba kerültek az uniós zöldítési tapasztalatok, valamint az agárvállalkozások finanszírozási lehetőségei is.
Hathektárnyi területen várta látogatóit augusztus 12. és 14. között a Hajdúsági Expo, amelynek lebonyolításában társszervezőként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei szervezete is közreműködött.
A külső gépkiállításon 32 forgalmazó, a csarnokban pedig 27 kiállító mutatta be termékeit, járműveit. A termelői utcában hazai ízeket kínáltak, de a vásár területén több bográcsban is készültek finomságok. A szervezők álma is megvalósult, mert a tavalyi tízezer látogató után ezúttal háromezerrel többen voltak kíváncsiak az eseményre.
Nem így kellett volna
A konferenciateremben a Portfolio.hu által szervezett szakmai konferencia közel háromszáz érdeklődőt vonzott. Az első előadó, Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára a megyei és az országos aktuális agrárhelyzetről beszélt, előadásáról augusztus 15-i cikkünkben számoltunk be.
Az államtitkár után Páczay György, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának szakértője az uniós mezőgazdaságban kötelező zöldítés eddigi tapasztalatait összegezte. (A zöldítés kifejezés az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági tevékenységeket, azaz gyakorlatokat takar. A zöldítést a Közös Agrárpolitika /KAP/ reformja után 2015-től vezették be. Elsődleges célja, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzők egyre nagyobb mértékben járuljanak hozzá a mezőgazdaság alapját is képező környezet és természeti erőforrások megőrzéséhez. Minden gazdálkodónak, aki egységes területalapú támogatást igényel, teljesítenie kell ezeket a gyakorlatokat, hacsak valamilyen módon nem mentesül ez alól.) Mint a portfolio.hu beszámolt az elhangzottakról, Páczay szerint nem csoda, hogy ezt az előírást idehaza sokan „nyűgnek” tartják, hiszen Magyarország területének 98 százaléka érintett ebben (ami a gazdálkodók bő 40 százalékát jelenti), miközben az európai uniós átlag 72 százalék. Elsősorban a szántóföldi növénytermesztés (búza, árpa, kukorica) alakult át miatta, a következő években pedig az állandó legelők arányának növekedésére lehet számítani.
Ahogy fogalmazott, a zöldítés, illetve általában a KAP átalakítása a többi tagállamban is feszültségeket okozott, de a gazdák végül tudomásul vették a változtatásokat, hiszen jövedelmük átlagosan 40 százaléka származik EU-támogatásokból.
Gyuricza Csaba, a 2017-től jogutóddal megszűnő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke szerint a gazdákat „sokkhatásként” érte a zöldítés, valamint a KAP többi reformja, hiszen nem készülhettek fel rá előre. Úgy véli – írja a portfolio.hu –, a reformok megbuktak, mert jelenleg nincs olyan tagország, amely képes lenne határidőre teljesíteni az elvárásokat, beleértve például a végkifizetéseket is, amelyben Magyarország jól áll. Szakmailag jónak gondolja a zöldítés koncepcióját, ezért tartja sajnálatosnak, hogy a túlszabályozás miatt annak jelentősebb részei értelmüket vesztik. Csatlakozott hozzá véleményével Sántha Imre is, a hajdúböszörményi Formula-GP Kft. ügyvezető igazgatója, aki úgy látja, hogy cége kiegyensúlyozottabb és eredményesebb gazdálkodást tudott folytatni a zöldítés és más KAP-reformok bevezetése előtt.
Talpon maradni
A rendezvény első harmadát záró kerekasztal-beszélgetésen Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központjának vezető agrárszakértője elmondta: kemény tanulási időszakon mentek át a gazdákkal közösen, mire elérték, hogy a termelők hozzájuthassanak a zöldítés révén őket megillető 30 százalékos támogatási részhez. Mint mondta, a takarékok feladata itt nem ér véget, most arra igyekeznek felkészíteni ügyfeleiket, hogy 2020, vagyis az agrártámogatások várható csökkenése után, mindenféle dotáció nélkül is versenyképesen és nyereségesen folytathassanak gazdálkodást.
Az agrárfórum második szekciója a pályázatokról és finanszírozásokról szóló kérdésekkel indult, elsősorban azzal, hogyan segíthetnek a takarékszövetkezetek az uniós források minél hatékonyabb felhasználásában. Például támogatás-előfinanszírozással (ez a megcélzott támogatás összegének 80–90 százalékát is elérheti), vagy az önerő biztosításával, s mindehhez csupán egy érvényes támogatási okiratot kell felmutatnia a gazdálkodónak. Hasznos termék a TakarékBank Zrt. Takarék agrárlízingje is, amely rugalmasságával segíti a termelőt: az akár 0 százalékos önrész, illetve a havi vagy negyedéves szezonális díjtörlesztés a befolyó bevételek üteméhez igazodik, és így javítja az ügyfelek fizetőképességét. A takarékoknál hozzáférhető az Agrár Széchenyi Kártya is (ezt kezdő és fiatal gazdák is igényelhetik 15 millió forintig), és az MFB agárfinanszírozáshoz is felhasználható termékeit szintén közvetítik.
Kamarai jelenlét
A Hajdúsági Expón a NAK tanácsadással, termelői piaccal is várta tagjait és a látogatókat. A megyei szervezet szakértői és falugazdászai kihelyezett ügyfélfogadás keretében tájékoztattak például az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésről, az egységes kérelemhez kapcsolódó kérdésekről, a lehetséges pályázati forrásokról, valamint földügyi és szakképzési kérdésekről.
(forrás: nak.hu/portfolio.hu/haon.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön