A Greenpeace egyik jelentése szerint a növényvédő szerek a mezőgazdaság legnagyobb ellenségei. Az agrárgazdasági kamara nem ért egyet e megállapítással, a magyarországi helyzet sokkal jobb, a növényvédő szerek pedig jelenleg inkább segítik az eredményes gazdálkodást.
A Biológiai Sokféleség Világnapja apropóján a világ egyik jelentős környezetvédelmi szervezete, a Greenpeace új tudományos jelentést tett közzé, aminek lényege: a biológiai sokszínűség csökkenésének egyik legfőbb okozója az iparszerű, vegyszereken alapuló mezőgazdaság.
Mindent irtanak
Az „Európa növényvédőszer-függősége – Hogyan teszi tönkre a környezetünket az iparszerű mezőgazdaság?” című dolgozat szerzői kitérnek arra, hogy a legtöbb gazdálkodó a haszonnövényeit rutinszerűen többféle vegyszerrel kezeli ahelyett, hogy ezeket csak utolsó lehetőségként, a ritkán előforduló erős fertőzöttség esetén vetné be. A növényvédő szerek azonban nem csak a kártevőket pusztítják, hanem a hasznos élőlényeket is.
A jelentés szerint most figyelhető meg az ízeltlábúak populációinak összeomlása egész Európában, ami egybeesik a különféle rovarevő fajok, mint például a fecskék és a seregélyek egyedszámának nagyarányú csökkenésével. Ugyanakkor a magevő szántóföldi madarak állományait a gyomirtó szerek veszélyeztetik azáltal, hogy meggátolják ezek szaporodását: eltűnnek a gyommagvak, így a madarak táplálékforrásai beszűkülnek.
A szervezet megállapítása szerint ezek a vegyszerek és vegyszermaradványok megjelennek a táplálékláncban, tönkreteszik a talajt, a vizeket és a levegőt, számos létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatást veszélyeztetnek. Például a beporzást, a vizek természetes tisztulását, vagy a talaj termőképességét. Ráadásul nem csak ott szennyeznek, ahol használják őket. A növényvédő szerek a szél és a víz útján hatalmas távolságokra is eljutnak. Úgy vélik, az európai uniós szabályozás nem képes megelőzni a növényvédő szerek pusztító hatását, és nem tudja megvédeni környezetet. Meglátásuk szerint, ezért nem az új növényvédő szerek fejlesztése a megoldás, hanem az ökológiai gazdálkodásra való átállás.
Kétségtelen, éles és erős megállapítások.
Ökológiai és más megoldások
Ugyanakkor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nem érzékeli ennyire veszélyesnek a magyarországi helyzetet. A kemikáliák felhasználása az intenzív gazdálkodás velejárója, ami a hazai szükséglet és az exportalap megteremtéséhez kell. Az agrobiocönózis (egy adott mezőgazdasági területen élő növények és állatok közössége) jelenlegi állapotában a legtöbb kultúrnövény sikeres termesztése elképzelhetetlen az okszerű növényvédelem nélkül. Magyarországon – kutatások alapján – a hektáronkénti műtrágya-felhasználás nem éri el a jogszabályi felső határt és a vegyszerek esetén is az azokkal való spórolás okoz gondot, nem pedig a túlzott használat. (Például a hazai almásokban a vegyszeres kezelések száma nem éri el a húszat, még kedvezőtlen időjárási körülmények között sem). Ez meg is mutatkozik a hazai hullámzó termésátlagokban. Fontos a vetésforgó használata is, hiszen a változékony növényzet hozzájárul a termelés diverzifikációjához és a gyompopuláció gépi ritkításához.
A hazai talajvizek védelme kiemelten fontos, de a jogszabályi háttér és a kezelési útmutatók betartása esetén itt sem származhat negatív hatás a vegyszerhasználatból.
A zöldszervezet által említett megoldásként felhozott ökológiai gazdálkodás valóban fontos szerepet tölt be a hazai gazdálkodásban. A kamara mindenben támogatja azokat a gazdákat, akik az ökológiai művelésre való átállást fontolgatják. Ennek eredményeként ugyanis magasabb hozzáadott értékű termék jön létre, aminek az alapanyag-termelésre beállt magyar termelési struktúrában kiemelt szerep jut és fontos piac is nyílik meg előtte.
Ám a Greenpeace-jelentés konklúziójával ellentétben nem csak egy lehetőség létezik a környezetbarát termelésre. Például, ahol szükséges, lehet környezetkímélő szereket permetezni, vagy lehet kevésbé növényvédőszer-igényes kultúrákkal is foglalkozni, lehet integrált termesztést, esetleg úgynevezett alkalmazkodó gazdálkodást végezni. Sőt, most már egyre inkább terjed a precíziós gazdálkodás is. Ezzel az új technológiával pedig az emberi hibák kiküszöbölhetők, az inputok (például kemikáliák) minimalizálhatóak, a kijuttatásuk pedig biztonságosabbá válhat – így a termés mennyisége stabilabb, esetenként magasabb lehet.
(NAK)