Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A mészkő és a dolomit mezőgazdasági hasznosításával növelhető leginkább az elsavasodott talajok mész- és magnéziumtartalma. De felmérés kezdődött, hogy milyen egyéb ásványi anyagok javíthatják a magyar föld termelékenységét.

Az elterjedt gyakorlat szerint a mezőgazdasági növénytermesztésben közkedvelt megoldás a kémiai anyagokkal „sűrített”, a szinte gyors, azonnali terméshozamot garantáló műtrágya alkalmazása, ezzel szemben még kevésbé népszerű az ökológiai alapú, fenntartható gazdálkodás, ahol természetes talajjavítókkal „dolgoznak”.

Tragikus talajviszonyok

Pedig – mint az május 17-én, a sóskúti mészkőbánya területén tartott bejárás során kiderült – lehetne ezekre alapozni, hiszen kiaknázatlan a hazai ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosítása. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy kiváló a termőföldek talajjavítására például a mészkő, a dolomit, a szervesanyag-bevitelre alkalmas tőzeg, a lignitpor, a komplex hatású zeolit és a kálitufa is.
Úgy fogalmazott, hogy Magyarország ezekből a nyersanyagokból a mezőgazdasági felhasználás mértékét figyelembe véve gyakorlatilag korlátlan erőforrásokkal rendelkezik.
– Az elmúlt ötven évben a mezőgazdasági területeken jelentős mértékben gyengült a talajok tápanyag-ellátottsága, ami ellen tenni kell. Ezek a bányászati termékek megoldást nyújtanak a talajok szerkezetének javítására, szerves anyagaikat természetes úton lehet így pótolni – emelte ki.
A Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (Nébih) adatbázisa alapján jelenleg 103 ásványi nyersanyagalapú termésnövelő készítmény rendelkezik engedéllyel, ezek közül 33 import termék, a többi 70-et pedig hazai cégek állítják elő.

Bőséges mészkő és dolomit

Azért, hogy még több természetes anyag álljon a mezőgazdaság rendelkezésére, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) együttműködésében az idén elindult egy projekt Magyarország talajjavító ásványi nyersanyag-potenciáljának felmérésére. Sóskúton Kádár Andrea Beatrix, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős helyettes államtitkára arról számolt be, hogy vizsgálják a hazai szervesanyag-tartalmú kőzetek, karbonátok és nemesagyagok elterjedését és kitermelhető mennyiségét is. Ez alapján térinformatikai adatbázis készül, amely a térképi megjelenítés mellett különféle információkat is tartalmaz majd. A felmérés megkezdődött, a jelenlegi fázisban a két intézmény azt térképezi fel, hogy milyen külső tényezők befolyásolják a kitermelhetőséget.

Sóskúton mészkövet bányásznak

– Magyarországon a kitermelésre alkalmas nyersanyagok közül a mészkő és a dolomit fordul elő legnagyobb arányban, amelyek mezőgazdasági hasznosításával növelhető az elsavasodott talajok mész- és magnéziumtartalma. Nagyobb mennyiségű kitermelhető készletekkel rendelkezik hazánk a gyengébb minőségű, többnyire homokos talajok szervesanyag-tartalmát javító vegyes tőzegből is – összegezte a hazai állapotokat a helyettes államtitkár.
Kádár Andrea szerint a növekvő szén-dioxid-kibocsátás, a klímaváltozás és a globális felmelegedés következményei egyaránt kedvezőtlenül befolyásolják a természeti környezet állapotát. Az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében megkerülhetetlen feladat a légkör, a természetes vizek, a termőföldek és az egész élővilág védelme, amelyben kiemelt szerepe van az ökológiai gazdálkodásnak.

(MTI/NFM)