Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Májusban az éves infláció enyhén csökkent az áprilisihoz képest, az adat megegyezett a piaci várakozásokkal. Az élelmiszerek és a szeszesitalok havi ármozgása erőteljesen fölfelé húzta az átlagos árszintet.

A fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak májusban, mint egy évvel korábban, az infláció 0,1 százalékponttal lassult az áprilisi 2,2 százalékról. Áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,2 százalékkal emelkedtek májusban – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A májusi 2,1 százalék idén a legalacsonyabb inflációs adat a januári 2,3 százalék, az idei tetőpontot jelző februári 2,9 százalék, a márciusi 2,7 százalék és az áprilisi 2,2 százalék után. Január-májusban a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal nőttek.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: két ellentétes hatás alakította az adatot, az üzemanyagok árának csökkenése húzta lefelé a mutatót, ellensúlyozva az élelmiszerek áremelkedését, és a dohányáruk jövedéki adójának januári emelése miatti drágulást. (Májusban az idényáras élelmiszereket általában drágulás jellemzi.)

A sertéshús ára nőtt a legjobban

Egy év alatt az élelmiszerek ára 2,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a sertéshúsé 14,8, a cukoré 12,0, a sajté 7,3, a párizsi, kolbászé 6,1, a kenyéré 4,5 százalékkal. A friss gyümölcsök 6,2 százalékkal drágultak, míg a zöldségfélék ára 1,0 százalékkal emelkedett. A baromfihús ára 15,7 százalékkal csökkent. A dohányáruk 5,8 százalékkal drágultak egy év alatt, a szeszes italok ára 2,1 százalékkal emelkedett, de a bor 0,6 százalékkal olcsóbb, mint tavaly májusban. Emellett 6,0 százalékkal kerültek többe a virágok, dísznövények és 2,5 százalékkal a gyógyszerek.

Egy hónap alatt áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára 1,0 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 4,9, a liszté 2,7, a sertéshúsé 2,6, a száraztésztáé 2,2, a tojásé 1,8, az étolajé 1,6, a csokoládé, kakaóé 1,0 százalékkal. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 1,3 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak a dohánytermékek 1,7 és az égetett szeszes italok 1,8 százalékos drágulása miatt.

Hatott a madárinfluenza is

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője arra mutatott rá, hogy a maginfláció december óta lényegében folyamatosan emelkedik, több mint két és fél éve, 2014 augusztusa óta nem látott csúcsot ért el. A 2,1 százalékos szintje utolérte a fő árindexet, míg a megelőző öt hónapban még alacsonyabb volt annál. Előrejelzése szerint a 3 százalékos szint tartós átlépése ebben az évben továbbra sem valószínű, de újabb tartós csökkenő trendre sem számítanak. 2017 egészét tekintve az éves átlagos infláció így 2,3-2,5 százalék közelében alakulhat.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az idén számos ellentétes hatás befolyásolta az infláció alakulását. Egyes áruk, szolgáltatások áfacsökkentése (baromfihús, tojás, nyerstej, internet, vendéglátás) lefelé, míg a bázishatások, az üzemanyagárak, és a növekvő belső kereslet, a bérköltségek növekedése, valamint a madárinfluenza miatt szűkülő vízi- és egyéb szárnyas-kínálat felfelé húzták az inflációt. A bérköltségek növekedését azonban a bérterhek csökkentése némileg ellensúlyozza.

(KSH/MTI)