Évi 100 milliárd forint értékű élelmiszert dobnak ki a szemétbe a hazai háztartások. Ennek a mennyiségnek nemcsak a megsemmisítése, hanem a megtermelése és a vásárlókhoz való eljuttatása is hatást gyakorol környezetünkre.
Uniós becslések alapján Magyarországon 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente, aminek több mint 20 százaléka, mintegy 400 ezer tonna a háztartásokban. Egy magyar kutatás szerint személyenként évente közel 46 kilogramm feleslegesé vált élelmiszert dobunk a szemétbe, ennek visszaszorításával 100 milliárd forint értékű gazdasági kár és jelentős mértékű környezetterhelés megelőzhető lenne. Ezért is fontos az élelmiszerpazarlás mérséklése, amit a NÉBIH most induló kampányának segítségével 2020-ig 8-10 százalékkal szeretnénk csökkenteni – mondta Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a „Maradék nélkül: a NÉBIH az élelmiszerpazarlás ellen” elnevezésű kampány pénteki nyitókonferenciáján.
Zsigó Róbert felhívta a figyelmet: a kidobott élelmiszer nem csak a háztartásoknak jelent veszteséget, hanem komoly környezetterhelést is okoz. Évente összesen 150 ezer tonna, teljesen feleslegesen keletkező biológiai hulladékkal kell számolni. Ennek a mennyiségnek nemcsak a megsemmisítése, hanem már maga az élelmiszer megtermelése és a vásárlókhoz való eljuttatása is hatást gyakorol környezetünkre. Az államtitkár kiemelte: a Földművelésügyi Minisztériumban a pazarlással szembeni sikeres fellépés kulcsát a megelőzésben látják. A megelőzést támogatja a NÉBIH „Maradék nélkül” szemléletformáló programja is. A kampány ismeretterjesztő és kommunikációs tevékenységével első lépésként fel szeretné hívni a lakosság figyelmét az élelmiszerpazarlásra, majd ezt követően az emberek tudatos és megfontolt vásárlási szokásait erősítenék.
Ebben a folyamatban a négyéves program kulcsszerepet szán az általános iskolásoknak. A készülő rövid, játékos tananyag révén ugyanis a gyermekek könnyen elsajátíthatják a legfontosabb ismereteket. Emellett a NÉBIH szakemberei az élelmiszer-előállítók, az élelmiszerkereskedők, a vendéglátásban dolgozók és a civil szervezetek bevonásával a magyar és a nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtését, valamint a magyar jogszabályi környezethez illeszkedő útmutató kidolgozását is célul tűzték ki.
Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke elmondta: Magyarországon a karitatív szervezetek tavaly mintegy 300 ezer nélkülöző magyar emberhez tudtak élelmiszert eljuttatni. Az idén várhatóan ez a szám 350 ezerre nő, a múlt évi 2600 tonna élelmiszerrel szemben ugyanis várhatóan mintegy 4000 tonna élelmiszert sikerül majd összegyűjteni a rászorulóknak.
(MTI/FM Sajtóiroda)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön