Tejipar

Jövőre újabb alapélelmiszer, a tartós (UHT, ESL) tejek áfája csökken, amely – az eddigi áfacsökkentési  tapasztalatok alapján – részben megjelenhet a kiskereskedelmi árakban, illetve növelheti a kereskedők árrését. Ám mindig jöhet egy kellemetlen meglepetés…


Jelentős piaci és költségvetési hatása lesz a tartós tejek áfacsökkentésének 2019-től. A Magyar Nemzeti Bank számítása szerint 22 milliárd forinttal csökkenhetnek az áfa bevételek, vagy ha a másik oldalról nézzük, ennyi maradhat a vásárlóknál, a kereskedőknél, illetve nőhet a termelők mozgástere az árazásban. A friss tejek adócsökkentésének becsült költségvetési hatása ezen felül 5 milliárd forint volt.

A nagyságrendet jól érzékelteti, hogy a sertéshús áfacsökkentése 29 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést jelentett, a baromfihúsé pedig 27 milliárdot, holott utóbbi termékeknél 27 százalékról esett 5 százalékra a kulcs, nem pedig 18-ról. A tejek inflációs súlya – amely megmutatja, hogy az adott terméknek mekkora szerepe van a kiskereskedelemben – is magas, 1,16 százalékos, magasabb, mint a baromfihúsé (1,05 százalék) és közelíti a sertéshúsét (1,3 százalék).

A piac méreténél is fontosabb, hogy milyen erős az árverseny a tartós tejeknél. Nem véletlen, hogy rendszeresen találkozni olyan olcsó UHT-tejekkel a magyar boltokban, amelyeknél gyanítható, hogy az áfát egy céghálózaton keresztül elcsalták, vagy a minősége hagy kívánnivalót maga után, például sovány tejpor felhígításával készültek. A probléma elsősorban a szlovák és cseh importot érinti. Az ilyen módon „olcsóvá vált” tej pedig nemcsak a vásárlókra és a költségvetésre jelent „veszélyt”, hanem ellehetetleníti, hogy a termelők magasabb felvásárlási árat tudjanak maguknak kiharcolni. Az alacsony felvásárlási ár pedig rossz jövedelmezőséget és a beruházások elmaradását jelentik. Ilyen beruházás többek között a takarmányozás fejlesztése, amely a tej beltartalmi értékét javítaná. Így tehát a termelők könnyen kerülhetnek a 22-es csapdájába. A termelői árak emelkedése már a gyenge forint miatt is egyre sürgetőbb, az olaj drágulásának számláját pedig a feldolgozóipar is be fogja nyújtani.

Ha hinni lehet a szakmai előrejelzéseknek, az áfacsökkentést követően az import tejek aránya csökkenhet a piacon, főként azok, amelyek különböző „praktikákkal” megfojtják a magyar beszállítókat.
– A nyers tej felvásárlási árát természetesen, más termékekhez hasonlóan, messze nem csak a közterhek nagysága befolyásolja, hanem a globális folyamatok, amely komoly bizonytalansági tényezőt jelenthetnek a termelőknek. Ma Magyarországon a jelenlegi támogatási szint mellett mintegy 110 forintos felvásárlási árral lehetne fenntarthatóan gazdálkodni, ami a beltartalom javítását is eredményezné – mondta Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatóhelyettese.

Amikor a kormány egy termékkör áfájának csökkentése mellett dönt, értelemszerűen megindul a harc azért a pénzösszegért, amely korábban az államot illette. A vásárlók az azonnali 17,3, vagy 11 százalékos árcsökkenést keresik attól függően, hogy 27, vagy 18 százalékról csökkent 5 százalékra egy termék áfája. A kereskedők azt nézik, hogy az éles piaci versenyben van-e lehetőségük arra, hogy ebből a pénzből saját profitjukat növeljék, a termelők pedig a felvásárlási árak emelésében érdekeltek.

Az elmúlt években a kormány számos termék áfáját csökkentette, ezek közül komoly figyelem kísérte a sertés-tőkehús, a baromfi, a hal és a tojás adójának mérséklését. Ezeknek az alapvető élelmiszereknek a kiskereskedelmi ára azonban egymástól gyökeresen különböző utat járt be.

A sertéshús áfájának 2016. januári, 27-ről 5 százalékra történő csökkentését követően fél éven át 17, sőt egyes hónapokban még ennél is magasabb éves bázisú árcsökkenést regisztrált a KSH.  2016-ban az orosz embargó miatt kellett új piacok után nézniük a magyar termelőknek, amely az áfacsökkentés mellett tovább hajtotta lefelé az árakat. Később azonban megélénkült a kínai export, amelynek jelentős inflációs hatása volt. Részben emiatt – és vélhetően kereskedői döntések következtében is – 2016 nyarától kezdett drágulni a sertéshús, tavaly több mint 10 százalékkal, idén pedig további 3-4 százalékkal kellett érte többet fizetni, bár átlagára még nem érte el teljesen az áfacsökkentést megelőző időszak szintjét.

A tojás áfája 2017 januárjában csökkent ugyancsak 5 százalékra, de a madárinfluenza-járvány, illetve a fipronilos rovarirtószeres botrány miatt a vásárlók ebből már tavaly sem éreztek annyit, mint például a sertéshús esetében, sőt novembertől jelentős, 20-30 százalékos drágulást mértek a boltokban.

A baromfihús forgalmi adóját szintén 2017-ben mérsékelte a kormány, a KSH által mért átlagárak alapján azt lehet látni, hogy a boltok ezt a csökkenést továbbadták a vásárlóknak. Tavaly november óta érezni némi áremelkedést, de még messze vannak az áfacsökkentést megelőző szintek.

A hal húsának áfája idén csökkent 5 százalékra a korábbi 27-ről. Ennek piaci és költségvetési hatása – tekintve, hogy a magyarok nem nagy halfogyasztók – alacsony, az MNB is csak 4 milliárd forintos állami bevételkieséssel számolt. A halhús ára az elmúlt években folyamatosan nőtt, idén ugyan valamelyest csökkent a drágulás üteme, de ez meg sem közelíti a 17,3 százalékot. A szakértők ezt részben a kereslet növekedésével részben pedig a halherpesz nevű betegséggel magyarázzák, amely külföldről jött be, és amely miatt a magyar tenyésztők is többet exportálnak.

Mozgalmas időszakot élnek meg tehát az áfacsökkentéssel érintett agrártermékek előállítói, a közterhek csökkentése természetesen akkor is növeli a mozgásterüket és a jövedelmezőségüket, ha egyébként a vásárlók az árakon nem látják a változást. Számos példa mutatja azonban, hogy egy-egy botrány vagy egészségügyi probléma mit okozhat a piacon és miért nem érdemes hátradőlni még az áfacsökkentést követő időszakban sem.


(forrás: OTP Agrár)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

 

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok