Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A bormarketing előszeretettel hivatkozik a rendszeres borfogyasztás egészségre gyakorolt pozitív hatására. Mennyi igazság van ebben, és melyik borfajta védi leginkább az egészségünket?

A történelem homálya diszkréten takarja, mióta és miért gondoljuk egészségesnek a bort. Minden bizonnyal azóta, amióta készítjük – ez pedig akár hétezer évet is jelenthet. A kérdés komplexitását jelzi, hogy a mai napig folynak tudományos vizsgálatok annak tárgyában, milyen hatást gyakorol egészségünkre a különböző típusú borok rendszeres fogyasztása.

Jelen ismereteink szerint két irányba érdemes elindulni a válasz keresésében: egyrészt az alkohol, másrészt pedig az antioxidáns hatású vegyületek hatásait kell figyelembe venni.

A borok átlagosan 9-14 térfogat-százalék (v/v%) alkoholt tartalmaznak, amely az erjedés során a szőlőben jelen lévő cukrokból keletkezik. Az alkohol egy tiszta, színtelen, csípős-égető ízű folyadék, melyet a szervezetben a máj bont le és választ ki, kisebb mennyiség azonban a légzés során is távozik belőle, ezt mutatja ki a rendőrök által használt alkoholszonda. Az alkohol egyike az energiát szolgáltató tápanyagoknak: egy gramm alkohol 7,1 kcal energiát tartalmaz (miközben például ugyanennyi cukor csak 4,2 kcal-t).

Az emberi szervezetben sokféle hatást vált ki: csökkenti a vércukorszintet, növeli az alapanyagcserét, emeli a vérnyomást, növeli a hőtermelést és közben a hőleadást is, de ismert vízhajtó hatása és az ásványi anyagok felhasználását is befolyásolja. Hosszan tartó, nagyobb mennyiségű fogyasztása azonban a triglicerid-szintet is emeli, ezért gyakoriak a szív- és érrendszeri problémák az alkoholbetegeknél.

A bor és általában a kis töménységű alkoholos italok fogyasztása fokozza a gyomornedv-elválasztást, és növeli az étvágyat. Napi egy deciliter bor rendszeres fogyasztása esetén a pozitív egészségi hatások között van még a „jótékony” hatású HDL-koleszterin szintjének emelkedése és a vérrög-képződés kialakulási esélyének csökkenése. Egy, a közelmúltban ismertetett svéd ikerkutatás adatai szerint viszont a napi két adagnyi ital már megduplázza a stroke (agyvérzés) kockázatát 60-75 éves kor között, ugyanakkor a csekély mennyiségű fogyasztás védőhatására ez a kutatás is rámutatott.

A rendszeres, de mérsékelt mennyiségű vörösbor-fogyasztás egészségügyi hatásairól több kutatás is készült az elmúlt évtizedekben, és ezeknek köszönhetően tudjuk, hogy valóban található a szőlő héjában egy olyan antioxidáns, amely védő hatást képes kifejteni a szív- és érrendszeri betegségek esetén. A kutatások leginkább a rezveratrol, egy polifenol-típusú anyag szerepére koncentráltak. Ezt a növény a szárban, a levelekben és a bogyók héjában állítja elő, méghozzá azért, mert önmagában is gombaölő hatású. A vörösborban körülbelül hússzor nagyobb a koncentrációjuk, mint a fehérborban, a rozé pedig valahol középúton helyezkedik el ebből a szempontból. A nyers szőlővel is elfogyaszthatjuk, de a kutatások rámutattak, hogy az erjedés során a flavonoidok polimer (összetett) formából egyszerűbb, és jobban emészthetőbb monomer formákká alakulnak, így hatásuk javul.

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője is elismeri az antioxidánsok pozitív tulajdonságait, sőt azt sem vitatja, hogy a felelős borfogyasztás előnyökkel is járhat, azonban a jótékony és a negatív hatásokat hozó mennyiség között húzódó keskeny mezsgyére is felhívja a figyelmet:

– Mivel megbízható kutatások eredményei mutatnak rá, úgy gondoljuk, a rendszeres és kis mennyiségű, minőségi bor fogyasztása inkább előnyös a szervezet egésze szempontjából, hiszen csökkenti például a koszorúér-betegségek előfordulását is. Azonban nem mindegyik és nem mindegy a mennyiség sem. A minőségi vörösbor ebből a szempontból jobb a rozénál és még inkább a fehérbornál. Hamar eltűnhetnek – sőt visszájára is fordulhatnak – az előnyök, ha a mérték a csekély, napi egy deciliteres szintet meghaladja, és közismert, hogy hazánkban közvetve vagy közvetlenül milliónyi embert érint az alkoholbetegség. Ezért nem javaslom, hogy a borban található antioxidánsok adjanak okot a rendszeres, esetleg mértéktelen fogyasztásra – fogalmaz a szakértő.

Az élelmiszerek reklámozására vonatkozó szabályok kifejezetten tiltják, hogy bármilyen élelmiszernek – különösen az alkoholos italoknak – egészségvédő vagy betegséget gyógyító hatást tulajdonítsunk. Ahhoz pedig, hogy az egyre magasabb szintre jutó hazai borkultúra az egészségünkre is valóban pozitív hatást fejthessen ki, több tényezőnek kellene változnia: legfontosabb az életmódunk egésze lenne. Közismert, hogy táplálkozásunk nem éppen a legegészségesebb, napjaink pedig kiegyensúlyozatlanok, hiszen az ajánlottnál magasabb energia-bevitelhez a szükségesnél kevesebb mozgás, fizikai aktivitás társul.

(Forrás: Tét Platform)

A borászattal kapcsolatos további részleteket a NAK Élelmiszeripari hírlevelének novemberi számában olvashat.