`

„Bor, kultúra, üzlet” mottóval 2018. március 1-én hatodik alkalommal rendezték meg a Borjog és Bormarketing Konferenciát. Mint kiderült, a borászatok előtt számos kihívás áll még.


Megnyitójában Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke megjegyezte, a magyar bor egyelőre nem tudott a világpiacon meghatározó szerepre szert tenni, ráadásul a külföldi borok itthon is egyre komolyabb konkurenciát jelentenek. Szerinte a szervezettségben van tartalék, ebben lehet előrelépni.


Népszerű pályázatok


Persze az is számít, hogy a rendelkezésre álló uniós segítséggel mennyire tudnak élni a borászatok. Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára a borászattal kapcsolatos támogatásokat ismertetve elmondta, az agrár-környezetgazdálkodási programban 274 milliárd forint támogatási összeget kötöttek le, 33 ezer hektárnyi a támogatott szőlőterület, a támogatást nyert gazdálkodók 88 százaléka pedig 300 hektár alatti területtel rendelkezik. Úgy fogalmazott, legnagyobb érdeklődés a borászatok termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának javítását célzó pályázat iránt volt, amelyen maximum 200 millió forintos támogatást lehetett elnyerni. A keretösszeget 20 milliárdról 40 milliárdra emelte a kormányt az ágazat szereplőinek kérésére. A kiírásra 700 jogosult kérelem érkezett be, a döntések 80-90 százalékban már megszülettek: 532 nyertes pályázat van eddig, 33,3 milliárd forint az eddigi megítélt támogatás. Megjegyezte, plusz támogatásra nincs mód, viszont rugalmasan kezelik a pályázat megvalósításával kapcsolatos változásbejegyzési vagyis módosító kérvényeket (ha változik a műszaki tartalom, projekttartalom stb.).

A helyettes államtitkár szólt a közelmúltban megjelent felhívásokról, így a szőlőültetvény-telepítési pályázatról is. Mint mondta, itthon évente 650 hektár új borszőlő-ültetvényt lehet létesíteni. Három évre tervezik elnyújtani a programot, 4 milliárd forint keretösszeggel. Egyéni kérvénynél 75 millió forint az igényelhető felső határ.


Közeli lehetőség


Nagy hangsúlyt kapott, hogy merre, hova érdemes a magyar borokat eladni. Geönczeöl Attila, a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének főtitkára azt mondta, nincsenek igazán kihasználva a külhoni magyarokban rejlő lehetőségek, az, hogy ők kiismerik magukat abban az országban (jogrend, nyelv, intézmények), ahol élnek. Bátorította a magyar borászokat, hogy keressék fel az egyesületet, segíteni tudnak környező országokba irányuló exportban. A határon túli helyzetről elmondta, hogy a megmaradt magyar borászok főleg kistermelők, ők képviselik a történelmi folytonosságot, a hagyományos szőlőfajtákkal foglalkoznak, míg a nagy szlovák, román borászatok inkább „újvilágiként" viselkednek, sokszor nyugat-európai borásszal az élen.

Megjegyezte, a külhoni magyar borászok több problémával szembesülnek. Több nyelven kell a címkén mindent feltüntetniük (magyar nyelven, mivel oda exportálnak, illetve a saját országuk nevén az adminisztráció és az ottani fogyasztók miatt), és kusza az adminisztráció is a borvidéki beosztások, hiányzó borvidéki szervezetek miatt. Hozzátette, a magyarországi szakemberek még kevésbé vannak tisztában a határon túli szabályozással, sok tévhit, téves információ jelenik meg a médiában is.

A Külhoni Magyar Borászok Egyesülete célja a „magyarlakta borvidékek szőlő- és borkultúrájának, a hozzá kapcsolódó közösségeknek a fejlesztése az évszázados hagyományok felkutatása és megőrzése". Geönczeöl Attila megjegyezte, az anyaországból sok pályázat célozza a külhoni magyar borászok segítését, ám ezek sokszor hemzsegnek a szakmai hibáktól. Az egyesület próbál szakmai útmutatást adni a pályázatokhoz, kommunikálja, hogy az egyes külhoni magyar borászközösségeknek mire van szükségük.

Az egyesület következő terve, hogy minden országban megalapítja a maga szervezetét, hogy megtalálják a magyar borászokat, fejlesszék a közösséget, részt vegyenek a szakmai munkában. A termelői adatbázisok létrehozása után tudásbázist akarnak kialakítani, borvidéki fejlesztéseket elindítani és a magyar kutatóintézetekkel együttműködésre lépni. Fontos az oktatás és egyéb kutatás-fejlesztés is, közös projektek (határon túli gazdaságfejlesztési programok segítése), közös marketing (kóstolók szervezése, részvétel magyarországi eseményeken) felépítése.


A diszkontokat nem kell lebecsülni


Herczeg Ágnes nemzetközi borakadémikus diszkontláncokról, a borok fontos értékesítési területéről beszélt. A diszkontok borkínálata állandó és akciós tételekből áll. Az állandó viszonylag szűk spektrumot fed le, az akciós kínálatot mindig az alkalomhoz, szezonhoz igazítják. A hipermarketekkel ellentétben nem több száz tételből kell választania a fogyasztónak, az előzetes szűrést a bolt maga végzi el és állít össze egy átlátható kínálatot. A diszkontok borbeszerzői szerepe nagyon összetett.
– Jelenleg még nincs nagy kereslet a bioborok iránt, ha ez növekszik, meg fognak jelenni a diszkontok polcain is. A borbeszerzőnek a világban lezajló trendeket is figyelnie kell. Országon belül, regionálisan is mások az igények, ezt is figyelembe kell venni az egyes boltok kínálatának kialakításánál. A borászok sokszor félnek, hogy ha bekerülnek a diszkontba, az árt az imázsuknak. Ez azonban inkább egy lehetőség, hogy a fogyasztó alacsony áron kipróbálja a borász borát, megszeresse és később magasabb áron is keresse – mondta.

Mint mondta, a promóciók időzítése, kigondolása is komoly munka. Borcsomagokat is kínálnak azért, hogy ne csak az ismertebbeket vegye le a fogyasztó a polcról, hanem, hogy újakat is kipróbáljon. Ennek edukatív célja is van, ezt videókkal, egyéb információs anyagokkal is támogatják. Ma Európa 10 országának 5000 Lidl-üzletében árulnak magyar bort. 2017-ben elindult a Wineexpo programjuk, ekkor bárki ingyen beküldheti a borát, amit nemzetközi borszakértők kóstolnak meg. Ebből együttműködési, beszállítói kapcsolatok szoktak születni.

A kerekasztal-beszélgetés során Bukovics Martin borszakíró azt mondta, „vicces, hogy minden konferencián évek óta feljön a kérdés, hova adjunk el bort, el kéne már dönteni”. Hozzátette, a magyarok többsége magyar bort iszik, ez a legfontosabb piac, és „közben valóban szorulunk ki külföldön, mert egyre több országban készítenek már bort, például már Thaiföldön is”. Az hogy kiszorulunk, szerint azt is jelenti, hogy még jobban a belföldre és a környező országokra kellene koncentrálni. Hajdú Zoltán, a HNT képviselője azt fűzte hozzá, hogy a hazai piac fontosabbnak tűnik, viszont a fenntartható bortermeléshez szükség van az exportra.


Követendő görög minta


Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárának kitért a világban lejátszódó folyamatokra, amelyek meghatározzák a magyar borágazat fejlődésének lehetőségeit, kereteit is. Mint mondta, a magyar borpolitika legfontosabb tényezője az európai agrárpolitika fejlődése: hatással volt rá. hogy 2013-tól újdonságként immár a vidékfejlesztési forrásból támogatják a szőlőtelepítést, 2018-tól pedig az új fogyasztóvédelmi rendeletre kell ügyelni. Hozzátette, az ágazat folyamatosan veszít saját önállóságából, a speciális szabályozásából, ami a hagyományait jellemzi.

A főtitkár szerint az új közös agrárpolitika életbe lépéséig, 2021-ig az ágazati támogatásokat fenn kell tartani, folytatni kell az adminisztráció egyszerűsítését, a bürokrácia csökkentését (ennek alapja a hegyközségi egyablakos ügyintézés), az élelmiszer-jelölés terén pedig észszerű, ágazatspecifikus megoldások kellenek, erősítve a szakmaköziséget is. Mint mondta, egyelőre nem tudni, lesznek-e az új uniós költségvetési ciklusban speciális ágazati támogatások, új intézkedések.

Brazsil Dávid mindenkit ösztönzött a Wine in moderation mozgalomhoz való csatlakozáshoz, illetve a görög Gaia szerveződést is mintaként hozta fel. Ehhez 600 ezer görög mezőgazdasági egység csatlakozott, és a közös digitalizálással – precíziós termelésnek, nyilvántartás, termékkövetés – a termelési költségeket 20-30 százalékkal csökkentették.
– Fel kell mérnünk, mi hogyan tudjuk javítani a gépesítést, árukövetést stb. a digitalizációval. A digitalizáció lépésről-lépésre vezethető csak be, mert van egy idősebb generáció, amely nem felkészült erre, másrészt a mezőgazdaságban mindig is fontosak maradnak az emberi kapcsolatok – tette hozzá. – A hegybírói rendszer a hegyközségi rendszer legnagyobb értéke, alapja. Továbbá szükség van a köztestületi adatbázison alapuló szőlő-bor információs rendszerre (online termelési kapcsolat, online adatkapcsolat a hatóságokkal) is.

A főtitkár szavaira rímelt Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkárának gondolatmenete is, aki az mondta, „sok egyszerűsítés történt eredetvédelem terén, még sok munka van, de ha tartjuk az irányt, akkor ez még jobbá válhat és sokkal több időt lehet adminisztráció helyett magával a borral foglalkozni."


Hazai teendők


Gál Zsombor, a Magyar Turisztikai Ügynökség részéről kiemelte a HNT és az MTÜ tavaly megkötött együttműködési megállapodását, aminek részeként létrehozták a magyar bor értékpiramisát, következő lépésben pedig a keretrendszer kidolgozása után a magyar bor teljes kommunikációját alakítják ki. Mint mondta, a marketing terén a legnagyobb elmaradás a borturizmus, a borturisztikai és gasztroturisztikai szolgáltatások felmérésében van, ugyanakkor ez jelenleg is zajlik.
– Sokkal többet ér a magyar bor, mint amennyire ma értékelik, ezen mindenképpen változtatni kell, növelni kell a szerepét a mezőgazdaságon belül is – jegyezte meg. – A magyar borfogyasztási kultúrán is javítani kell, fontos az edukáció, fontos, hogy a magyar ember ismerje a magyar borvidékeket, bortípusokat és a borászokat is. Ennek megfelelően az MTÜ létrehozta a www.bor.hu oldalt, amelyen keresztül eljut a magyar fogyasztó a magyar borokhoz. Ezen kívül hazai népszerűsítő kampányokkal, rendezvényekkel igyekszünk tudatosítani, hogy a magyar bor a turizmus szerves része.


(boraszportal.hu/nak.hu)

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám