Szesz-, bor-, söripar

Ugyan a jegestea a hidegital-kategóriák „kistestvére”, az elmúlt két évben mégis rendre kétszámjegyű mennyiségi növekedést produkált, és ez jelentősen meghaladta az üdítőitalok forgalmának növekedési ütemét.


Hidegitalokat Magyarországon gyakorlatilag minden háztartás vásárol. A GfK Háztartáspanel által mért otthoni fogyasztásra történt, ún. „multiserve” (nagy kiszerelés, 1 liter feletti) termékek vásárlásait tekintve a jegestea „kistestvérnek” tekinthető. Azért is jelenthetjük ezt ki, mert míg szénsavas üdítőt, ásványvizet (palackozott vizet) és gyümölcslevet tízből nyolc-kilenc háztartás vesz, addig jegesteát alig öt. A másik oka e jelző használatának a vásárlási gyakoriságban rejlik: míg a fentiekben megnevezett három nagy kategóriából durván kéthetente vásárolnak a fogyasztók, addig jegesteából átlagosan mindössze havonta egyszer.

Az elmúlt két évben a jegestea-szegmens növekedése annak köszönhető, hogy e két területen fejlődni tudott: két év alatt az éves penetrációja 44,8 százalékról 47 százalékra, illetve a vásárlási gyakoriság tíz alkalomról tizenháromra emelkedett. E fejlődéssel együtt is penetrációban és vásárlási gyakoriságban egyaránt jelentős kihasználatlan elméleti potenciállal bír, hiszen a háztartások fele továbbra sem vásárol jegesteát, akik pedig veszik, azok is fele olyan rendszerességgel, mint az összevetésben szereplő másik három hidegital-kategóriát.

 

Felmerül a kérdés: vajon mely háztartások vásárolnak rendszeresen jegesteát, azaz preferálják azt a többi hidegital-kategóriával szemben, illetve melyek veszik csak alkalmanként, vagy egyáltalán nem? Vajon van-e ezeknek a fogyasztói csoportoknak valamiféle egyedi demográfiai karakterisztikájuk?
Mivel a hidegitalok között a viszonylag olcsó víz mennyisége túlságosan domináns, a jegesteát vásárló csoportok meghatározását a költéseik alapján végeztük el. „intenzív” jegestea-fogyasztónak neveztük azokat a háztartásokat, akik hidegital-kiadásuk legalább 40 százalékát jegesteára költötték, és „alkalmi” fogyasztók lettek azok, ahol ez az arány 40 százalék alatti.

Nem meglepő módon megállapítható, hogy a jegestea is – csakúgy, mint az FMCG-kategóriák/termékek általában – erősen koncentrált kategória, nevezetesen a leginkább involvált fogyasztók vásárolják az összvolumen jelentős részét. Jelen esetben az „intenzív” csoport alig 7 százalékát adja az összes kategóriavásárlónak, ám mivel ők tízszer annyit fogyasztanak, mint az „alkalmi” vásárlók, ez a 7 százaléknyi „intenzív” csoport veszi az egész kategória közel felét (konkrétan 41 százalékát).

És akkor kik is ezek a fogyasztók? A jegestea-vásárlók között magasan felülreprezentáltak a gyerekes családok, míg a nem vásárlók között a 60 éven felüliek – az ő arányuk a jegestea-fogyasztók körében jóval magasabb, mint általában a napi fogyasztási cikkek piacán. Emellett még szembetűnő a jövedelmi különbség: a kategória vásárlói inkább a magasabb jövedelmű háztartások közé sorolhatók.

 


(forrás: GfK/Szőke Albert)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok