A bortörvény módosításai az egész ágazat érdekeit szolgálják az FM államtitkára szerint. Az idei szüretről Czerván György elmondta: ismét komoly időjárási kihívásokkal kellett megküzdeniük a szőlőtermelőknek.
A bortörvény módosításait a Földművelésügyi Minisztérium a borászok szakmai szervezeteivel és az érdekképviseletekkel egyeztetve nyújtotta be az Országgyűlésnek – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár csütörtökön Soltvadkerten, a VIII. Márton napi újbor ünnepen, ahol a mezőgazdaság és a szőlő-bor ágazat helyzetéről tartott évértékelőt.
Az államtitkár kiemelte: a jogszabályváltozás egyik lényeges pontja, hogy a meglévő szőlőültetvények fennmaradása érdekében a jövőben az ott tevékenykedő termelők határozhassák meg, hogy a szőlőtermesztésre alkalmas területen a szőlőtelepítésen kívül milyen ültetvény telepítése engedélyezhető. Fontos újítás, hogy a borszőlő-ültetvény kivágásához a jövőben nem kell előzetes hegybírói engedély, a kivágás tényét a kivágást követő 15 napon belül kell bejelenteni a hegybírónak. A kivágást a hegybíró az újratelepítési engedély igénylésére vonatkozó eljárásban ellenőrzi.
Czerván György szerint a növényvédelmet helyesen alkalmazó, lelkiismeretes gazdák védelmében szükséges a nem művelt ültetvények kezelésére hatékonyabb eszközöket találni. A módosítás alapján szerinte gyors, hatékony és egyszerű eljárás alapján kényszeríthető ki a művelés, vagy számolható fel a környező ültetvényekre veszélyt jelentő, tájat csúfító műveletlen ültetvény. Hangsúlyozta, folytatódik az adminisztráció-csökkentés, amelynek keretében a legtöbb gazda mentesülni fog 2017-től az egyszerűsített adóraktári kötelezettségek alól. Kiemelte továbbá, hogy a javaslat szerint változik a hegyközségi tagot megillető elővásárlási, előhaszonbérleti jog gyakorlása.
Rengeteg segítség
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a szőlő- borágazat jövője szempontjából a szőlőültetvények telepítését a Földművelésügyi Minisztérium stratégiai fontosságúnak tartja, ami megmutatkozik a támogatáspolitikában is. A termelők a szőlőültetvények szerkezetátalakításának és -átállításának támogatására 2004 óta közel 50 milliárd forintot kaptak, amely mintegy 23 ezer hektár szőlőültetvény megújítását tette lehetővé. Czerván György felhívta a figyelmet, hogy 2016. november másodikától és november 30-ig tart az egyéni tervek benyújtási időszaka, és eddig 401 kérelem érkezett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz.
Az Európai Bizottság 2019-2023 között újabb támogatási időszak megnyitását határozta el, az erre az időszakra vonatkozó részletszabályok kidolgozását az EB már megkezdte. A nemzeti támogatási program keretében ebben az időszakban a magyar borágazat számára ismételten rendelkezésre állhat az évi 29 millió eurós támogatás legalább 2020-ig.
Az államtitkár megemlítette: a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzésének támogatását 2016-tól már a vidékfejlesztési források terhére lehet igényelni. A rendelkezésre álló támogatási keret az új forrásból mintegy 40 milliárd forint. Hangsúlyozta, hogy jelenleg is lehetőség van a pályázatok benyújtására. A két támogatási körben eddig mintegy 31,6 milliárd forint támogatást igényeltek a gazdák. A támogatást közvetlenül a szőlőbor-előállítás célját szolgáló, borászati technológia, továbbá az üzem működtetéséhez szükséges épület építésére vagy fejlesztésére lehet fordítani.
Nehéz idők
Az idei szüretről Czerván György elmondta: ismét komoly időjárási kihívásokkal kellett megküzdeniük a szőlőtermelőknek, tavasszal a fagyok, míg július-augusztusban a heves esőzéseket kísérő jégesők okoztak gondot a gazdáknak. Ezek hatására a termésátlag az előzetes becslés alapján 7,9 tonna lehet hektáronként, amelyből várhatóan 2,75 millió hektoliter bor kerülhet a pincékbe.
(FM Sajtóiroda)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön