Szesz-, bor-, söripar

Változott a hazai bortermelés szerkezete az elmúlt években, derült ki a Magyar Idők írásából. Míg korábban a földrajzi árujelzés nélküli borok mennyisége meghaladta a teljes mennyiség felét, most alig 20 százalékra tehető az arányuk.

 


Hónapok óta tart a földrajzi árujelzés nélküli borok áremelkedése a hazai piacon és a Duna borrégió országaiban egyaránt. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) statisztikája az elmúlt két hétben drasztikus drágulásról ad számot. Míg tavaly szeptember végén, illetve október elején egy hektoliter kommersz borért 18173 forintot fizettek a hazai piacon, ugyanezért a mennyiségért az idén már 31361 forintot adtak a kereskedők az AKI piaci árinformációs rendszere szerint.
Kiss István, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke szerint bár valóban megfigyelhető az áremelkedés ebben a kategóriában, az ilyen mértékű drágulás azonban vélhetően egy egyszeri akció hatására vezethető vissza.
– Az árak ilyen szintű kilengése vélhetően egy egyszeri, jó árú értékesítésnek vagy egy korábban oltalom alatt álló mennyiség átsorolásának tudható be – mondta.


A szakember szerint egyébként az elmúlt években jelentősen átrendeződött a hazai bortermelés szerkezete. Míg korábban az évi 7,6 millió hektoliterre tehető teljes mennyiség több mint felét a földrajzi árujelzés nélküli borok tették ki, addig mára az alacsonyabb minőségű termékek aránya alig éri el a húsz százalékot.
A hazai pincészetek többsége a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által bevezetett 30 forintos piacszervezési díj miatt igyekezett az oltalom alatt álló kategóriába tartozó bort készíteni. A literenkénti díj ugyanis csupán a jelzés nélküli import- és hazai borokra vonatkozik, a magasabb termékkategória után nem kell fizetniük a termelőknek. Az intézkedésnek köszönhetően tehát nemcsak a korábban nagy mennyiségben importált olasz borok szorultak ki a hazai piacról, a magyar italok minősége is javult.
– A legtöbb borászat igyekszik magasabb kategóriás bort előállítani, ugyanakkor nem ugrásszerű növekedésről van szó, sokkal inkább folyamatosan javuló trendről lehet beszélni – emelte ki.


Az idei egyébként a szakember szerint közepesen erős évjárat lehet, a tavaszi fagykárok ellenére ugyanis országos átlagban nagyon jó minőségű szőlőt szüreteltek a gazdálkodók. A szőlő felvásárlási ára elmarad a tavalyi szinttől, ez azonban nem feltétlenül csökkenti majd a végtermék, vagyis a borok árát.
 – Azt reméljük, hogy jó minőségű borok kerülnek a polcokra jövőre. Az árak tekintetében a fogyasztóknál nagyobb változás nem várható, a különbség a termelők és a kereskedelem közti megállapodásokban lehet majd – fogalmazott Kiss István.


A borok termelői árát egyébként nemcsak a belföldi kereslet-kínálat, hanem a régiós országok, így például a cseh és az osztrák szüret eredménye is befolyásolhatja.
Ami az exportot illeti, az elmúlt időszakban sikerült növelni a kiszállított mennyiség értékét. Mindez annak köszönhető, hogy csökkent az Olaszországból importált, majd továbbszállított termékek aránya, az olcsó folyó borok helyét egyre inkább a hazai prémium borok veszik át. A magyar piac korlátos, ezért a prémium borok gyártói igyekeznek minél többet a külpiacokon eladni. Bár a világban óriási verseny zajlik, a magyar borok kivitele lassan, de biztosan bővül.


(Magyar Idők)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok