Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Többek között a magyar cégek, illetve a borok, a húsipari, valamint a tejipari termékek exportlehetőségeiről volt szó a közelmúltbeli kaposvári kamarai konferencián.

2019. március 26-án exportfejlesztési konferenciát szervezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Somogy megyei szervezete Kaposváron. Az eseményen a NAK Élelmiszeripari Igazgatóságának szakértői mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei szakértője, valamint több vezető Somogy megyei élelmiszeripari vállalkozás tartott előadást. A rendezvényen szó volt a magyar cégek exportlehetőségeiről, az export esetén szükséges vámügyintézési kötelezettségekről, a származási bizonyítványok használatáról, valamint a borok, a húsipari, valamint a tejipari termékek exportlehetőségeiről.

Bevezetőjében Hollósy Tibor élelmiszeriparért felelős megyei alelnök elmondta: a rendezvény célja, hogy megvizsgálják és egy általános képet kapjanak arról, hogy milyen exportlehetőségei vannak az élelmiszeripari cégeknek. Az exporttevékenység szempontjából előny, hogy Magyarország mezőgazdasága kiváló adottságokkal rendelkezik (víz, talaj, mikroklíma) és kiváló minőségű termékeket tud előállítani. Hangsúlyozta, hogy itthon nem tömegtermékeket, hanem azokat a különleges termékeket kell előállítani, amelyekre szükség van a külpiacokon.

Keleti Marcell, a NAK élelmiszeripari igazgatója előadásában elmondta, hogy a igazgatóság célja az élelmiszerexport-fejlesztési potenciál növelése, a tagság exporttevékenységének ösztönzése.
– Meg kell vizsgálnunk, hogy mi az, amit a rendelkezésünkre álló eszközökkel tehetünk. Ebben kiemelten fontos szerepet játszanak a 2018 szeptembere óta fennálló élelmiszeripari koordinátorok, illetve az élelmiszeripari Igazgatóság exportfejlesztési tervei. A NAK szeretne minél több exportlehetőséget adni a tagságnak, de a cél az, hogy a vállalkozások a megfelelő információk birtokában saját maguk induljanak el a külpiacokra – mondta.

Az élelmiszeripari termékek szempontjából kulcsfontosságú piacokról is szót ejtett, és hangsúlyozta, hogy a harmadik országi piacok eltérő importkövetelményeket támasztanak a magyar termékekkel szemben. Az engedélyek ismerete és megléte elengedhetetlen a sikeres exporttevékenység érdekében. (Az előadásának vázlata pdf itt (1001 KB) érhető el.)

Varga János pénzügyőr őrnagy, a NAV Somogy megyei Igazgatóságának munkatársa bemutatta az EU vámkódexét és annak három végrehajtási rendeletét, valamint az exporthoz szükséges folyamatot (szükséges okmányok, ki lehet exportőr, mit és milyen szabályok alapján exportálhatnak). Kiemelte, hogy a belföldi szabályok mellett mindig tekintettel kell lenni a célországok által támasztott követelményekre. (Az előadásának vázlata pdf itt (1.62 MB) érhető el.)

Pető Krisztina, a NAK vezető élelmiszeripari szakértője bemutatta a származási bizonyítványokkal kapcsolatos alapfogalmakat (származási bizonyítvány, preferenciális származás, nem preferenciális származás), majd a jogszabályi keretekre tért rá. Kiemelte, hogy a származás igazolása nyersanyagoknál egyértelmű, azonban a több országban előállított termékekre más és más szabályok vonatkoznak. Elhangzott, hogy az árut kísérő származási bizonyítvány mindig csak eredeti lehet. A származási igazolást az áru kiszállítása előtt kell igényelni. A hitelesítésre vonatkozó díjak országosan egységesek és nyilvánosak; rendezett tagsági viszonnyal rendelkező NAK tagoknak kedvezményes. (Az okmányhitelesítéssel és származási igazolással kapcsolatos további tudnivalók elérhetőek a NAK honlapján: https://www.nak.hu/szolgaltatasok/tagoknak/220-okmanyhitelesites/93210-altalanos-tajekoztato-az-okmanyhitelesitesrol). (Az előadásának vázlata pdf itt (717 KB) érhető el.)

Általános áttekintést adott a sertéshúst érintő jelenlegi világpiaci folyamatokról, majd a Magyarországot érintő export- és importfolyamatokról Hollósy Tibor, már a Kometa ’99 Zrt. beszerzési igazgatójaként. Ezután részletesen bemutatta a cég termelését és a piaci trendeket, illetve a cégen beül várható fejlesztéseket. Meggyőződése szerint nem a tömegtermékekre, hanem a magasan feldolgozott termékek előállítására kell koncentrálni. (Az előadásának vázlata pdf itt (3.21 MB) érhető el.)

Veszprémi Krisztina, a Veszprémi Pincészet tulajdonosa, a NAK megyei élelmiszerfeldolgozási osztályelnöke általános áttekintést adott a borágazat jelenlegi teljesítményéről, és a jövőbeni lehetőségekről. Átfogó képet nyújtott az export- és importfolyamatokról is. Elhangzott, hogy fontos a bormarketingre fordított figyelem növelése. Erre a BalatonBor közösségi bormarketingjét hozta fel példaként. (Az előadásának vázlata pdf itt (764 KB) érhető el.)

Szommerné Egyed Linda, a Fino Food Kft. ügyvezetője előadásában elmondta, hogy Magyarországon nagyjából 2 millió tonna az éves termelés, amely a 2010-es évekhez képest jelentős növekedést jelent. Ezzel Magyarország nem tartozik a piacot meghatározó szereplők közé. Ezek után általánosságban beszélt az exportálható termékekről, majd ezen belül is a Fino Food Kft. exportlehetőségeiről. Kiemelte, hogy az exportra vonatkozóan kitörési pont lehet új csomagolási technikák alkalmazása. Végezetül az előadásban szó volt arról, hogy az automatizálás folytatása, és a megfelelő szaktudás megszerzése kulcs lehet az exportpiacok meghódítására vonatkozóan. (Az előadásának vázlata pdf itt (1.53 MB) érhető el.)

(nak.hu)