Hús-, baromfiipar

Az élelmiszer-előállító vállalkozások jelene, jövőjéről és a hazai termelői feldolgozó-üzemek létjogosultságáról is vitáztak a szakértők az idei Agrárszektor konferencia egyik szekciótanácskozásán.


„Élelmiszeripari esélyek ma és 2020 után” címmel az ágazat helyzetéről és jövőjéről vitáztak szakértők az idei Agrárszektor konferenciát. A jelent először Kis Miklós Zsolt, az AM vidékfejlesztésért felelős államtitkára vázolta, bemutatva, hogy most mire is adnak lehetőséget a vidékfejlesztési élelmiszeripari pályázatok. Mint említette, a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyság elősegítése a feldolgozásban” elnevezésű első nagy pályázatot 2016. november 30-án függesztették fel, ennek keretében – a konferencia napjáig, azaz november 28-ig – a 656 darab nyertes kérelemre 116 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Egy bő fél évvel később, 2017. június 13-án függesztették fel a „Borászati termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyság elősegítése a feldolgozásban”, amelyben 557 darab nyertes kérelem volt, és ezekre 35,5 milliárd forintot ítéltek oda.

Jelenleg is elérhető a „Mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása” című pályázat. Mint az államtitkár megjegyezte, egy várható módosítás révén új, energiahatékony épületek építése is támogathatóvá válik majd. A pályázatban november végéig 88 élelmiszeripari üzem igényelt 3,14 milliárd forint támogatást. Mint Kis Miklós Zsolt megemlítette, 2019. január 2-tól lehet majd kérelmeket beadni a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban” című új pályázatra, amelynek keret 50 milliárd forint. Az indulásra jogosultak a mezőgazdasági termelők és mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások lesznek.

Az előadást követő panelbeszélgetésen fel is merült: vajon kiket is kellene jobban támogatni a pályázatokkal: a nagyvállalatokat, esetleg a mikro-, vagy a kis- és középvállalatokat? Kovács Zoltán, a Rekontir BPM Kft. ügyvezető igazgatója szerint mindhárom kategóriába tartozókat, különböző okok miatt. A mikrocégeket azért, mert a helyi gazdaságban erősek, a kkv-kat azért, mert vidéken szintén erősek és mert egyes vállalkozások, például a borászatok, fontos külföldi piacokra jutnak el, a nagyvállalatokat meg azért, mert ők végzik el a feldolgozás jelentős részét és dolgoznak exportpiacokra.

Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős országos alelnöke megjegyezte, nincs értelme ilyen értelemben különbséget tenni közöttük, a felvetést sokkal inkább úgy kellene megfordítani, hogy: miben kellene támogatni? Mert szerinte az hosszú távon nem vezet sehova, ha bárki is tömegtermék-termelésre rendezkedik be. Mint mondta, a jelenlegi világtrendben két út látszik. Az egyik, hogy kiskereskedelmi láncok sajátmárkás termékekkel látják el üzleteiket – például itthon a Spar a húsüzemében készített árukkal, vagy az USA-ban a Walmart a saját tejüzemében gyártott termékekkel –, és ebbe a különböző méretű vállalkozások bérgyártóként integrálódnak. Hozzátette, ez folyamatos munkát, kisebb, de biztos bevételt jelentene. A másik a saját fejlesztésű, önálló márkájú termékekkel való jelenlét a láncoknál, ám ez esetben számolni kell az állandó piaci kockázatokkal is. Éder Tamás úgy vélte, az előbbi lehet a nyertes modell, még ha ez jelenleg furcsának is tűnhet.

Zoltán Csaba, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatója és Szabó Mikós, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosa szerint a teljes integrációra lenne szükség a szántóföldi termelőktől kezdve a feldolgozókon át a kereskedőkig.

Felmerült az is, hogy szükség lenne-e termelők által létrehozandó feldolgozó-üzemekre, mivel gyakori probléma, hogy az előbbiek nem vagy nehezen tudnak megegyezni az alapanyagok felvásárlásáról a feldolgozó cégekkel. Szabó Miklós erre egy lengyelországi példát mondott: ott több baromfitermelő hozott létre közös feldolgozó-üzemet, aminek működését a kölcsönös bizalom és a világos szerződések határozzák meg. Éder Tamás úgy vélte, semmi akadálya egy vagy több ilyen üzemnek itthon, csak azt a termelők a saját forrásaikból hozzák létre, ne valamilyen támogatásból. Merthogy a jelenlegi üzemeket döntően saját erőből építették a tulajdonosaik, és ha előbbi kört megilleti támogatás, akkor az utóbbit is. Így szerinte elkerülhetők a felesleges feszültségek is.


(nak.hu/RF)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei