Hús-, baromfiipar

Újabb ágazatot segít fogyasztásösztönző kampánnyal a NAK. Ezúttal a szarvasmarha-, azon belül is a húsmarha-ágazat kedvezményezett. Továbbá a fogyasztók főzési ismereteinek bővítése is fontos.


A marhahúsnak nagyjából két-háromféle „hasznosítási” módja terjedt el a háztartási gasztronómiában: marhalábszár-hús és/vagy marhacomb a gulyásleveshez, bélszín a tatárbeafstekhez. Holott ennél jóval bátrabban lehet ezekhez az állati alapanyagokhoz nyúlni.

Többek között ez az egyik ok, amiért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara március 7-én elindította marhahús-fogyasztást ösztönző kampányát. A látványkonyhás bemutatón ezt Serényi Zsolt – a gasztrokultúrában ismert nevén: Tetovált Séf – be is bizonyította. Például combból tatárt, (nyers) nyakhúsból carpaccio salátát, hátszínből Stefánia steaket krumplipürével, lábszár-szeletből pedig „Osso bucco” túrós tésztát alkotott. Azt, hogy a marha egyes részeiből még mi mindent lehet készíteni, azt a kamara kampány jegyében közzétett „térképe” is mutatja, a receptek pedig az internet korában bárhol hozzáférhetők.

 

Serényi Zsolt éppen a salátába való nyakhús-szeletet mustrálta

 

Egy másik ok, ami a kampány mellett szól az az, hogy bár a statisztikai adatok szerint 2004 óta közel négyszeresére (148 ezer egyedre) bővült húshasznú tehénállomány, ám ezzel egyenes arányban nem emelkedett a hazai fogyasztás.
– Jelenleg fejenként 2-2,5 kg marha- és borjúhúst eszünk évente, ami az egészségügyileg indokolt mennyiség csupán harmada. Ezért döntöttünk amellett, hogy kampányt indítunk a marhahúsfogyasztás népszerűsítéséért – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke. – Ugyan Franciaországban évente, fejenként 24 kg marhahúst fogyasztanak, mi azt szeretnénk, ha a közreműködésünkkel a hazai lakosság megközelítené az uniós átlagot, azaz az évi 6-8 kg hús elfogyasztását.

Van még egy további ok is. Mint a NAK elnöke elmondta, az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint tavaly 106 ezer szarvasmarhát vágtak le Magyarországon, amelyek 64 százaléka tehén, 23 százaléka bika volt.
– Ez rávilágít arra, hogy sajnos idehaza jellemzően a tejtermelésüket befejező teheneket vágják le, és nem a kimondottan erre a célra tenyésztett húsmarhákat – jegyezte meg. – Viszont a kettő közötti minőségi különbség érzékelhető.

Erre Süle Katalin, a NAK Zala megyei elnöke, gyakorló charolais-tenyésztő is rámutatott.
– A marhahús kiváló fehérjeforrás. Nagy mennyiségben tartalmaz B12-vitamint, ami nélkülözhetetlen a vérképzéshez és az idegrendszer működéséhez. A marhahús fontos vasforrás is, és magas cinktartalma erősíti az immunrendszert, foszfortartalma pedig erősíti a fogakat és a csontokat – mondta. – A marhahús alapvető élelmiszer, az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozáshoz ugyanúgy hozzátartozik, mint a gabona, zöldség, gyümölcs vagy a tej.

Győrffy Balázs és Süle Katalin

 

Azt pedig, hogy a vásárló célzottan húsmarhát vegyen, a NAK elnöke szerint a feldolgozóipar megerősítésével érhető el.
– Fontosnak tartjuk azt is, hogy fejlesszük a feldolgozóipart, hogy minél magasabb feldolgozottsági szintű marhahúst állítsunk elő. Csak a hazai üzletekben és vendéglátóhelyeken is elérhető, minőségi marhahússal képzelhető el a hazai marhahúsfogyasztás növekedése. A kamara az ágazat szereplőivel együttműködve támogat minden ilyen irányú törekvést – jegyezte meg Győrffy Balázs.

A megszokott kamarai fogyasztásösztönző kampányok (dinnye, alma stb.) általában a kiskereskedelmi láncok bevonásával zajlanak, ez a mostani kicsit rendhagyó lesz. Egyfelől a következő hónapokban a NAK a marhahús szélesebb körű felhasználási lehetőségeit mutatja be különböző eszközökkel, különböző kommunikációs csatornákon – ennek része az említett „térkép” –, másfelől a kamara szakemberei a húsmarhatartással, a szarvasmarhák hazai feldolgozásával, valamint a marhahúsok vásárlásával, tárolásával, elkészítésével és fogyasztásával összefüggő érdekes és hasznos információkat adnak át a jövőben, különböző témákra bontva.

A Stefánia steak krumplipürével, ahogy a séf megalkotta

 


Megéri-e?

Két érdekes mozzanata volt a sajtótájékoztatónak. Szóba került, hogy szükség van-e pont olyankor elindítani ezt a kampányt, amikor a globális trend alapján – a szarvasmarhák által okozott ökológiai lábnyom miatt – éppen a marhahúsfogyasztás visszaszorítása zajlik. Minderre Győrffy Balázs úgy reagált, hogy az emberi tevékenységnek sokkal jelentősebb az ökológiai lábnyoma, a tenyésztés, a hústermelés visszafogásával érdemben nem fog javulni a környezeti állapot. Hozzátette, a természetes biológiai környezetben tartott szarvasmarhából készült hústermék szintén bioterméknek tekinthető. Másfelől szerinte az ember alapvetően mindenevő, így felesleges mesterségesen valamiről leszoktatni vagy valamire rászoktatni.

Felvetődött az is: gazdaságos-e egyáltalán a szarvasmarha-tenyésztés és -tartás a mindenféle támogatások nélkül? Süle Katalin szerint marhával foglalkozni egy életforma, sem ő és még nagyon sok tenyésztő sem kizárólag azért tart állatot, mert annak anyagi haszna van. Hozzátette, jelenleg a szarvasmarha-tartás Magyarországon kifizetődő, biztos megélhetést ad.


 


(nak.hu) (fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

 

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok