Húsnélküli hús, rovaralapú élelmiszerek – ma ez még elképzelhetetlen, de az élelmiszer-fejlesztés ebbe az irányba is tart. A pulykanapi szakmai tanácskozáson ezek mellett az is kiderült, hogy az állatjóléti szabályok betartása a termékértékesítés során jelenthet előnyt.
A Magyar Baromfi Terméktanács és a Magyar Pulykaszövetség ötödik alkalommal megrendezett pulykanapi tanácskozásán Matt McCready, az amerikai Hendrix Genetics üzletfejlesztési igazgatója a pulykatermelés, -kereskedelem és -fogyasztás nemzetközi aktualitásairól számolt be.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai világban, amikor az internet segítségével pillanatok alatt bármi bármiről kideríthető és bármilyen információ közzétehető, a termelés során nagyon ügyelni kell az állatjóléti szabályok betartására: ugyanis, ha egy olyan kép/video/hír terjed el, amely alapján valamelyik termelő rosszul bánik például a pulykával, akkor a tőle származó terméket nagy valószínűséggel negligálni fogják a vásárlók. Szintén fontosnak tartotta, hogy az állatokat lehetőleg semennyi, vagy csak nagyon minimális mennyiségű antibiotikummal kezeljék, mert ez ugyancsak vevőriasztó. (Mint mondta, az Egyesült Államokban antibiotikum szükségességéről komoly szakmai vita zajlik a termelők körében, szerinte hamarosan eljön az az idő, amikor ezt már nem fogják alkalmazni.) Viszont a szabálykövető termelés szerinte jó marketingfogás. Ha egy előállító antibiotikum-mentesként tünteti fel a pulykahús-termékét, vagy a csomagoláson jól hangsúlyozza, hogy az áru minden tekintetben megfelelő házi tartásból származik, akkor ezeket sokkal eredményesebben lehet értékesíteni.
Ha már csomagolás… Mint Matt McCready megjegyezte, Európában, illetve Magyarországon megszokott, hogy a pulykahús-termékeket sima, fehér műanyagtálcán, lefóliázva hozzák forgalomba, ezzel szemben a tengerentúlon most már az élénk, bíbor-lila színekben pompázó, figyelemfelkeltő csomagolás kezd divatba jönni. Ugyanígy újítottak a termékkörben is: például fotón bemutatta az Egyesült Államokban egyre inkább kedvelt füstölt, szárított pulykahús-szeleteket, a spenótos pulykafasírt-pogácsát és az előre bepácolt, különböző fűszerezésű, sütnivaló pulykacombot is. Ahogy fogalmazott, nagyon fontos, hogy a csomagolás és a termékek fejlesztésénél is a gyártók azonnal reagáljanak a fogyasztók igényeire.
A pulykasonka még tartalmaz állati fehérjét...
Manapság nehéz elképzelni, de a termékfejlesztésnél, sőt a húsiparban egy egészen forradalmi változás következhet be. Matt McCready megjegyezte, nagyon is elképzelhető, hogy fehérjeforrásként már nem lesz szükség a húsukért tenyésztett élő állatokra, így a pulykára sem. Mint mondta, ő maga például evett már rovaralapú lisztből készített tésztát, és ízlett neki… Hozzátette, a Földön közel kétmilliárd ember fogyaszt rendszeres étkezése során – a kitűnő fehérjeforrásként jellemzett – rovart valamilyen formában, úgyhogy annyira nem őrült ötlet az ilyen alapú élelmiszer. Mint ahogy a „húsnélküli hús” sem, amit egy korábban kardiológus orvosként dolgozott, az egészséges táplálkozásban mindenek felett hívő indiai férfi vállalkozása kezdett fejleszteni. Ennek az egyelőre kísérleti fázisban lévő „megoldásnak” a lényege: élő csirkéből sejteket vesznek, és ebből mesterségesen állítanak elő fehérjét tartalmazó „húsjellegű” élelmiszert.
A szakember szerint ebben rejlő üzleti lehetőséget jól mutatja, hogy az indiai úr vállalatába anyagilag is beszállt az informatikai újításaival vagyont szerzett Bill Gates, a hanglemez-forgalmazásból meggazdagodott és az űriparba is befektető Richard Branson, valamint a világszerte élelmiszeripari, mezőgazdasági termékekkel és szolgáltatásokkal foglalkozó Cargill cég is. Matt McCready szerint az említett két irányzattal mindenképpen számolni kell, az új típusú termékek jó esetben leghamarabb 2021 körül jelenhetnek meg a globális élelmiszerpiacon.
(nak.hu)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön