Kóser vágóhíd és baromfi-feldolgozó épült mintegy 2,8 milliárd forintos zöldmezős beruházással a Csongrád megyei Csengelén, az üzemet szerdán adták át.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) többségi tulajdonában lévő Quality Poultry Baromfifeldolgozó és Kereskedelmi Kft. (QP Kft.) fejlesztése összhangban van a kormány agrárpolitikájával – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az avatóünnepségen. Hozzátette, az első ütemben 80-100 embernek munkahelyet biztosító üzem a magyar víziszárnyas-ágazat egyik legjelentősebb beruházása. A vágóhíd kialakításának első szakaszához a Magyar Export-Import Bank Zrt. 1,75 milliárd forintnyi hitelt nyújtott. A következő ütemben az üzem bővítésével a foglalkoztatottak száma 260-ra növekszik, ehhez a kormány 15 százalékos támogatást nyújt.
Fazekas Sándor hangsúlyozta: a több évszázados hagyományokon alapuló magyar víziszárnyas-termékek hungarikumnak minősülnek, messze többet jelentenek puszta élelmiszernél. Az ágazat ma is több ezer embernek ad megélhetést vidéken, különösen a Dél-Alföldön. Az üzem megnyitása hozzájárul ahhoz, hogy a víziszárnyas-tenyésztés újra növekedési pályára álljon.
Oberlander Baruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chabad Lubavics mozgalom vezetője (balról a harmadik), David Lau, Izrael askenázi főrabbija, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető főrabbija és Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete átvágja a nemzeti színű szalagot
David Lau, Izrael állam askenázi főrabbija hangsúlyozta, az új üzem világszerte lehetővé teszi a zsidók számára, hogy megismerjék a Magyarországon előállított kiváló minőségű termékeket, és élvezhessék a kóser táplálkozás előnyeit. Hozzátette, hogy a beruházás sok helybélinek biztosít megélhetést. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija megfogalmazása szerint a gyár szimbolikusan is kifejezi a magyar nép és a zsidók együttélését, hiszen nincs talán ,,magyarabb" és egyben nincs ,,zsidóbb termék" a hízott libánál. Felidézte, néhány száz éve komoly vita alakult ki két magyar rabbi között arról, kóser-e a hízott liba. Ezeket a szárnyasokat 15-16 hetesen levágják, a zsidó előírások szerint azonban nem lehet kóser olyan állat, amelyik valamilyen rendellenesség miatt nem élheti meg az egyéves kort. A két rabbi vitáját végül nem sikerült eldönteni, de szerinte a történet jó példázza, hogy ,,a zsidó élet összefonódott azzal a környezettel, kultúrával amelyben őseink éltek".
A QP Kft. korábbi tájékoztatása szerint a kóser vágóhídon a tervek szerint napi 2400 hízott libát dolgoznak majd fel, ennek köszönhetően 15 százalékkal növekszik az utóbbi években csökkenő, egyébként komoly hagyományokkal rendelkező hízott liba hazai tenyésztése. Az üzemben feldolgozott baromfit a régióból – elsősorban Csongrád és Bács-Kiskun megyéből – vásárolják majd.
A csengelei gyár a jászberényi után a világon a második olyan üzem lesz, amelynek a fő profilja kifejezetten a kóser libamáj és hízottliba-termékek előállítása. Az üzemben a kóserségi előírásokat maximálisan betartják, így a baromfitenyésztés és feldolgozás lépései a lehető legkíméletesebb módszerekkel történnek.
David Lau, Izrael askenázi főrabbija (középen) az üzemben
(MTI) (fotó: MTI)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön