A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatói elkészítették és összesítették az első hazai részletes élelmiszerhulladék-felmérés adatait. A kutatás szerint több élelmiszert pazarolunk.
Mára a fejlettebb országokban – így hazánkban is – a háztartásokban keletkezik az élelmiszer-hulladékok meghatározó hányada. A jelenség mindennapjaink része, a lakosság csaknem egészét érinti, így megkerülhetetlen kérdéssé vált a NÉBIH tudásmegosztó és szemléletformáló programjaiban is. A szükségtelenül keletkező élelmiszer-hulladékok, vagyis az élelmiszerpazarlás megelőzésének fontosságára hívja fel a figyelmet a NÉBIH „Maradék nélkül” elnevezésű programja. Mivel a konkrét javaslatok kidolgozásához elengedhetetlen az aktuális helyzet pontos ismerete, ezért a program első mérföldköveként a hivatal kutatói – 100 család közreműködésével – megvizsgálták a háztartások jelenlegi gyakorlatát. A hivatal korábbi, reprezentatív felmérésből kiderült, a magyar lakosság meghatározó része komoly problémának tekinti az élelmiszerpazarlást, ugyanakkor saját háztartásuk szintjén csak kevesen gondolták végig, hogy ténylegesen mennyi élelmiszert dobnak ki.
A NÉBIH friss kutatása szerint az EU által becsült fejenkénti 39 kg helyett körülbelül 68 kg-ot tesz ki az élelmiszerhulladék mennyisége egy év alatt Magyarországon. Ennek csaknem a fele (33 kg) a tényleges pazarlás, vagyis, amikor azért kerül egy termék a kukába, mert eleve feleslegesen vásároltuk meg, vagy tárolási hiba miatt kellett idő előtt megválnunk tőle. A fennmaradó hányadból körülbelül 47%-ot a nem elkerülhető hulladékok (pl. burgonyahéj, csirkecsont) képviselnek, míg a potenciálisan elkerülhető, alapvetően ehető összetevők (pl. alma, kenyérhéj, csirkebőr) mintegy 4%-ot tesznek ki.
Az elkerülhető élelmiszer-hulladékok között leggyakoribbak az ételmaradékok, ezt követik a sütőipari termékek (elsősorban kenyér, kifli, zsemle, kalács), majd a zöldségek és gyümölcsök, valamint a tejtermékek.
A háztartásokban elpazarolt élelmiszertömeg összesen mintegy 400-450 ezer rászoruló étkeztetésére lenne elegendő Magyarországon, míg más aspektusból vizsgálva az adatokat a tudatos vásárlói magatartás a házi kasszában személyenként 10-12 ezer forint megtakarítást eredményezhetne évente. A hivatal javaslata, hogy ezzel az összeggel bánjunk tudatosan, és a mennyiség helyett minőség elvet alkalmazzuk, vagyis vásároljunk inkább kicsit kevesebb, de jobb minőségű, lehetőleg magyar termékeket – ezzel egyúttal, a rövidebb szállítási távolságok miatt, a környezetet is védjük.
(FM Sajtóiroda)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön