Átadták kedden az MCS Vágóhíd Zrt. 21 milliárd forintos zöldmezős beruházását, a vágó, csontozó, daraboló és csomagoló üzemét Mohácson. Az új létesítmény Magyarország második legnagyobb vágóhídja.
A magyar húsipar visszaszerezte önbizalmát, és hamarosan visszaszerzi régi fényét is – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a megnyitón. A kormányfő szerint a magyar húsipar megmentéséhez nemcsak a hazai sertéságazat rendbetételének megkezdésére és a sertésstratégia kidolgozására volt szükség, hanem arra is, hogy legyenek olyan vállalkozások Magyarországon, mint a Bonafarm Csoport, amelynek 170 milliárd forintos árbevétele van, a költségvetésbe 8 milliárd forintnyi adót fizet be, és 6 ezer munkahelyet ad.
Beszédében a mohácsit Európa egyik legmodernebb vágóhídjának nevezte, amely Magyarországon a második legnagyobb. Külön köszönetet mondott Csányi Sándornak – akinek mezőgazdasági befektetéseiből áll a Bonafarm Csoport –, mert nélküle nem jöhetett volna létre a mohácsi üzem.
– Ilyen beruházásokból, cégcsoportokból, tulajdonosokból és jól felépített beszállítói rendszerből kellene több – hangsúlyozta. Hozzátette azt is: a Bonafarm által létrehozott termelői hálózat biztonságot, megélhetést nyújt magyar gazdáknak.
Orbán Viktor kiemelte, hogy a Bonafarm Baranya megye mellé állt, és épp itt volt az ideje, hogy a baranyaiak is érezzék: jobban megy az országnak, és egyre jobban megy a mezőgazdaságnak. Arra is emlékeztetett, hogy a magyar húsipar elmúlt 30 éve nem volt éppen diadalmenet, a rendszerváltás után az ágazat szinte összeomlott, több tízezer munkahely szűnt meg, ,,szép lassan a saját belső piacunkról is kiszorultunk". Érthetetlen volt – folytatta –, hogy az osztrákok miért képesek az összes boltjukban szinte csak hazai élelmiszert árulni, miközben ,,nekünk az egész hűtőpultot fel kellett túrnunk ahhoz, hogy találjunk egy magyar terméket".
– Magyarország mezőgazdasági ország, az is marad, az agráriumnak a jövőben is a nemzetgazdaság egyik stratégiai ágazatának kell lennie, amihez minden feltétel adott, hiszen a magyar föld 15 millió embert képes ellátni egészséges élelmiszerekkel – jelentette ki.
Orbán Viktor és Csányi Sándor felavatja az új üzemet
Belföldre, külföldre
Pókos Gergely, az MCS Vágóhíd Zrt. vezérigazgatója az ünnepségen hangsúlyozta: a 2,7 milliárd forintos állami támogatással felépült létesítményben évente 800 ezer normál és 100 ezer nagysúlyú sertés levágását tervezik. A jelenleg 600 munkavállalót foglalkoztató üzem teljes kapacitását az év végéig éri el. Akkorra a Magyarországon vágott sertések 20 százalékát az MCS üzemében dolgozzák fel a tervek szerint.
A beszállítói körről azt mondta, a sertések jelentős része a Bonafarm Csoport sertéságazatából, illetve az azokkal szorosan együttműködő családi- és kisvállalkozásokból érkezik.
– Egy kilogramm hús előállításához 70 százalékkal kevesebb vízre és 40 százalékkal kevesebb energiára van szükség, mint a Pick nemrég leállított szegedi üzemében – magyarázta, és remélte, hogy a Pick egységeinek ellátásán túl nemcsak a magyar, hanem a távol-keleti piacokra is termel majd a vágóhíd.
Az üzemben alkalmazott modern technológia megfelel a legszigorúbb állatkíméleti, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi elvárásoknak is, egyúttal figyelmet fordítanak a lehető legigényesebb munkakörülmények biztosítására is, és mint Pókos Gergely megjegyezte, sikerült az üzembe korábban Nyugat-Európában dolgozó szakembereket is visszacsábítani.
Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója ,,a bonyolult és technológia-intenzív" beruházásról azt mondta: a mohácsi az első magyarországi vágóhíd, amely tanúsított módon képes GMO-mentes sertéshúst előállítani.
Az új mohácsi vágóhíd látja el húsalapanyaggal a Pick Szeged Zrt.-t. Az üzemben levágott nagy súlyú kocák szolgálnak alapanyagként a Pick téliszalámijához, a cég managalica-termékeit szintén a Mohácson vágott speciális magyar sertésfajtából készítik. A társaság korábbi közlése szerint a beruházásból 5 milliárd forint húsipari technológiai fejlesztés, amelynek része a vágó-, csontozó- és csomagolási technológia, illetve az automata logisztikai rendszer. A költségvetés további része a kiegészítő üzemrészek – köztük a szennyvíztisztító – létrehozásához volt szükséges.
(MTI) (fotó: MTI)