Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Idén is lehet pályázni a Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy használatára, amelyet eddig 86 vállalkozás kapott meg. A tanúsítási folyamatban mások mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is részt vesz.

Jelenleg a Kiváló Magyar Sertéshús (KMS) védjegy használatára termelői oldalról 86 állattartó cég jogosult, 108 telephellyel és mintegy 2 millió hízósertés kibocsátásával – közölte a NAKlap 2017. márciusi száma. Ezt a mennyiségű hízót biztosan le tudja vágni és fel tudja dolgozni az a 19 vágó- és feldolgozóüzem, amely eredményesen pályázott a védjegy használatára. A kereskedelmi egységek közül, ahol árusítani lehet ezeket a termékeket, 16 kapott kedvező minősítést. Ezek a kapacitások már megfelelő üzemi hátteret biztosítanak a védjegyes termékek markáns piaci megjelenéséhez.

A KMS védjeggyel megjelölt sertéshús vagy -készítmény fogyasztója biztos lehet abban, hogy a sertés Magyarországon született, felnevelt és levágott, GMO mentes gabonaalapú, legalább 30 százalékban kukoricát tartalmazó, különböző melléktermékektől mentes, jó minőségű takarmányt fogyasztott. A megkülönböztetett tartástechnológia a hús minőségén is megmutatkozik, kiváló porhanyósság, márványozottság és alacsony víztartalom formájában. A konyhai felhasználhatóság oldaláról nézve ez ízben gazdag, finom, porhanyós, puha húst és kevesebb súlyveszteséget jelent az ételek készítése során. A hús és húskészítmény laboratóriumi ellenőrzése is kedvező, megfelel a Magyar Élelmiszerkönyv szigorú előírásainak.

A „Kiváló Minőségű Sertéshús” védjegy elnyerésére a sertés termékpálya minden szereplőjének lehetősége van. A pályázatok benyújtása önkéntes alapon történik, amelyeket a VHT Védjegy Tanúsítási Iroda fogad. A védjegyet független auditorok ellenőrzése után, a KMS szempontrendszerének teljesítésével nyerhetik el a pályázók. Az auditsorán ellenőrzik a beküldött bizonylatokat (gyártmánylap, receptúra, csomagolás, tanúsítványok, stb.), a tartási, gyártási és kereskedelmi folyamatokról pedig helyszíni auditok során győződnek meg. Szükség esetén laboratóriumi vizsgálatokra is sor kerül, amelyek keretében a termék mikrobiológiai összetevőit és más minőségi jellemzőit vizsgálják a szakemberek.

Az audit eredményeit a KMS Bíráló Bizottság értékeli ki. A kiértékelés eredménye alapján a bizottság javaslatot tesz a KMS védjegy használatára. A védjegy használatának engedélyezése a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnökének a feladata, akinek döntését az agrártárca ellenjegyzi, majd nyertes ezt követően használhatja a védjegyet. A KMS védjegyre történő pályázókat a Földművelésügyi Minisztérium azzal segíti, hogy a bevezetési időszakban átvállalja a pályázat költségeit, vagyis a pályázat és a védjegy használata jelenleg ingyenes. Egy nyertes vállalkozás három évig használhatja a KMS védjegyet.

A tanúsítási folyamatban a Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakemberei vesznek részt. Az auditálás és a minősítés független és transzparens, annak folyamatában piaci szereplők képviselői nem vehetnek részt.

Az átfogó és részletes audit listákat, valamint a pályázati feltételeket és eljárásrendet tartalmazó dokumentumokat a VHT honlapjáról tölthetik le az érdeklődő vállalkozások.

(nak.hu)

Kiemelt feladat az állattenyésztők képviselete

A magyar állattenyésztés nem csak pénzről, áruról, üzletről szól, sokkal több annál, szellemi értékeinket, elért eredményeinket, évszázados kutató-, fejlesztő-, tudományos és szervezőmunkát, szakmai kapcsolatokat is magába foglal, nem szabad hagyni ezeket elveszni – jelentette ki a Magyar Állattenyésztők Lapjának adott interjújában Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Hozzátette, az állattenyésztők szolgálatát a kamara kiemelt feladatának tekinti.
Az elnök kitért arra is, hogy bár Kína tesz erőfeszítéseket az élelmiszertermelés növelésére, elképzelhetetlen, hogy önellátóvá váljon, így továbbra is nyitva áll a lehetőség a magyar exportőrök számára. Ezzel ellentétben az orosz mezőgazdaság mára már képes megtermelni az alapanyagok jelentős részét. Legfeljebb a feldolgozásban lenne szükségük külföldi segítségre, ám a magyar vállalkozások tőke híján nem lehetnek versenyképesek. (allattenyesztok.hu)