Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A földművelésügyi miniszter szerint elfogadhatatlan, hogy húsmentes élelmiszereket olyan elnevezésekkel forgalmazzanak, amelyek eredendően húskészítményeket jelölnek. Ilyen termékek nem kerülhetnek a fogyasztók elé, mert megtévesztőek lehetnek számukra.

Christian Schmidt német agrárminiszter tavaly év végén nyilatkozta, hogy minden erejével azon lesz, hogy betiltassa a „vegetáriánus bécsi szelet”, a „vegán currys kolbász” és a „tofukebab” elnevezéseket. Szerinte az, hogy húsételek nevét használva kínálják a húsmentes fogásokat, teljesen félrevezeti és megzavarja a fogyasztókat. A német tárcavezető ezzel a német hentesek szövetségének korábbi javaslatát támogatja, és már kapcsolatba lépett az Európai Unió illetékes szervével, hogy a „tej” és a „sajt” szavak használatára vonatkozó szabályokat kiterjesszék a „hús” szóra is. (Ide kapcsolódó szerdai hír, hogy csődbe ment a világ első teljesen vegán, vagyis semmiféle állati eredetű árut nem forgalmazó élelmiszerbolt-hálózata Németországban, mert egyre csökkent a termékek iránti kereslet.)

Fazekas Sándor, a földművelésügyi tárca vezetője a hirado.hu-nak azt mondta, teljesen egyetért német kollégájával a húskészítmények neveit viselő húsmentes termékek elleni fellépésben. Hozzátette, bár nálunk a kifogásolt termékek csak szórványosan jelennek meg a kínálatban, a vegán vagy vegetáriánus készítmények – például szójapárizsi, tofuvirsli, gabonaszalámi – elnevezésének problémája Magyarországon is felvetődik.
– Nem elfogadható, fogalmilag kizárt, hogy húsmentes élelmiszereket olyan elnevezésekkel forgalmazzanak, amelyek eredendően húskészítményeket jelölnek – mondta.

A földművelésügyi miniszter kiemelte, a Magyar Élelmiszerkönyv leírja, hogy csak húst tartalmazó termékek nevében szerepelhetnek például a „virsli”, „párizsi”, „kolbász”, „szalámi” vagy a „hús” kifejezések. Ha tehát valaki ezeket a szavakat vegán vagy vegetáriánus termékekre használja, akkor szerinte annak más nevet kell találnia. Mint mondta, a fogyasztókat pontosan kell tájékoztatni.
Fazekas Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy az előírások idén júliustól tovább szigorodnak, és a még jobb minőség érdekében a korábbinál is magasabb hústartalmúnak kell lennie több készítménynek. A Magyar Élelmiszerkönyv idén júliustól érvényes új előírásai alapján például a virsli és a párizsi esetében a kötelező legkisebb hústartalom 40-ről 51 százalékra nő. Ezen felül a csontokról mechanikusan lefejtett, és így gyengébb minőségű hús mennyisége egyik felvágottban sem haladhatja meg a 10 százalékot. A húskészítményekről szóló rendelkezés már tavaly életbe lépett, de a cégek egyévi türelmi időt kaptak, ezért a végső határidő 2017 nyara.

(hirado.hu)