Hús-, baromfiipar

A mai fogyasztói trend a „mindentől mentes” élelmiszereket részesíti előnyben, ezeket keresik leginkább az egészségtudatos életmód jegyében. Ugyanakkor rengeteg a tévhit is él a vásárlókban a termékek összetevőivel kapcsolatban.

 


Mennyire egészségtudatosak a magyarok? – ezt a kérdést vizsgálta a TÉT Platform Egyesület a GfK Hungáriával együttműködésben egy idén nyári közvélemény-kutatás során, amelynek eredményét egy élelmiszer-fogyasztással és -előállítással kapcsolatos sajtóbeszélgetés keretében ismertették október 5-én.


Látszattudatosság


Ahogy Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője előadásában fogalmazott, a kutatás igazolta, hogy az egészséges életmóddal összefüggésben a legtöbb bizonytalanság a kiegyensúlyozott táplálkozás terén van. Szerinte az eredmények alapján látható, hogy a kellő alaptudás hiánya és a téves információk miatt szükséges volna a lakosság ismereteit bővíteni, többek között az élelmiszerbiztonság és az adalékanyagok területén, valamint érthetővé tenni számukra a táplálkozással összefüggő kutatások eredményeit.
A felmérésben négy fő témakörben kérdezték a válaszadókat: általános táplálkozási ismeretek, élelmiszer-vásárlást befolyásoló szempontok, élelmiszer-biztonság, élelmiszer-címkézés. Ami a konkrét eredményeket illeti, öt fogyasztói szegmens körvonalazódott: a tipikus egészségtudatos, a próbálkozó, az érdektelen, az egészségproblémás és a hedonista fogyasztó. Összességében az emberek az egészségük érdekében döntenek az otthon elkészített házi koszt mellett, sokuk hajlandó kevesebb cukrot, sót, zsírt, fűszert használni, de valódi áldozatot csak kevesen hoznak. Kevesebbet vagy kevésbé ízletest enni, többet költeni egészséges ételre vagy többet utazni érte, esetleg kevésbé eltartható ételt venni csak nagyon kevesek hajlandók.

A minőségi falatokért el kell utazni...


Aggodalmak bűvkörében


Azt dr. Szűcs Viktória, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari szakértője is megerősítette, hogy a fogyasztók nincsenek könnyű helyzetben, hiszen számos egymásnak gyakran ellentmondásos információ alapján kell meghozniuk mindennapi élelmiszervásárlási, -fogyasztási döntéseiket. Tovább erősíti a fogyasztói aggodalmat a helytelen forrásokból történő informálódás. Ezt jól példázza szerinte az adalékanyagoktól („E-számoktól”) való oktalan félelem. Mint mondta, az adalékanyagok szigorúan szabályozott élelmiszer-összetevőnek számítanak, amelyek kiegyensúlyozott táplálkozás és helyes előállítói gyakorlat mellett nem rejtenek valós egészségügyi kockázatot. Az odafigyelést jelzi az is, hogy az EU-ban éppen 2010 óta zajlik az adalékanyagok részletes kockázati felülvizsgálata, amely várhatóan 2020-ban fejeződik be. Ennek egyébként már most van hozadéka: eddig három mesterséges színezék (kinolinsárga, narancssárga FCF, neokokcin) felhasználását korlátozták, illetve a vörös 2G élelmiszeripari felhasználását megtiltották.

Az adalékanyagok nem bántanak

 


Szűcs Viktória szerint a fogyasztók az új élelmiszeripari technológiák miatt aggódnak. Megjegyezte, itthon jelenleg az ESL (Extended Shelf Life) technológiával előállított tejjel találkozhatnak a vásárlók leggyakrabban; ez egy kíméletes hőkezelési eljárás, használata következtében nem alakul ki a fogyasztók által „tartósítószeresnek” titulált főtt íz. Azonban Szűcs Viktória szerint az új technológiák terjedésének közel sincs vége. Külföldi szakemberek számos, hasonlóan kíméletes tartósítási eljárás terjedését jósolják, mint például a pulzáló elektromos térerő, a mikrohullámú sterilizálás és pasztőrözés vagy a nagy hidrosztatikus nyomás alkalmazása. A NAK szakértője úgy vélte, utóbbi – amelyet nyugat-európai élelmiszergyártó vállalatok már előszeretettel alkalmaznak – lehet igazán népszerű a következő évek során, mivel felhasználhatósági köre igen széles, illetve a fogyasztói elfogadása is viszonylag kedvezőnek tekinthető. Az új technológiák elterjedését segíti, hogy egyrészt megnövelik az élelmiszerek eltarthatóságát a kedvező beltartalmi értékek megőrzése mellett, másrészt költséghatékony és környezetbarát megoldásoknak tekinthetők.


Gyakorlati hiányosságok


Azzal pedig Kiss-Tóth Bernadett dietetikus is egyetértett, hogy az élelmiszeripar folyamatosan változik és megújulásra törekszik. Ezt alátámasztja az is, hogy míg korábban kizárólag az élelmiszer-biztonság volt a legfontosabb elvárás a termékekkel szemben, ma már emellett ugyanolyan fontos a termék összetétele, az egészség szempontjából fontos tápanyagok aránya is. És mindezeket úgy kell az előállítás során mixelni, hogy a vevő által megszokott állag és íz ne változzon.
Mint mondta, a mai fogyasztói trend a „mindentől mentes” táplálékokat részesíti előnyben, ezeket keresik leginkább. Egyfajta csodaként bíznak az ilyen termékekben, és hiába vallják magukat egészségtudatosnak, életmódbeli változást nem társítanak a „mentes ételek” elfogyasztása mellé. Példaként említette, hogy a magyarok a táplálkozási szokások megváltoztatását törekszenek, mégis a lakosság 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Hasonló ellentmondás az is, hogy a többség azt vallja, vásárláskor megnézi az élelmiszer-csomagolást, ám mindössze 0,1 másodpercet töltenek a címkék elolvasásával.
A dietetikus szerint ezek rávilágítanak arra, hogy nagy hiba van az elméleti egészségtudatosságban és nagy hiányosságok a gyakorlati kivitelezésben. A jelentős „médiazajban” nehezen képes eligazodni a fogyasztó, nehezen tud hiteles információkat találni. Holott az egészségtudatos életmódnak és ezen belül az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztásnak igazán egyszerű a receptje: változatosságra és kiegyensúlyozottságra kell törekedni, amihez jó támpontot ad a Magyar Dietetikusok Szövetsége által közreadott „okostányér” nevű új magyar táplálkozási ajánlás.


A TÉT Platform GfK Hungáriával közösen végzett vizsgálatának eredményeiről további részleteket a nak.hu-n megtalálható élelmiszeripari hírlevél következő számaiban olvashatnak.


(nak.hu)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok