Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az élelmiszeripari ágazat uniós támogatása során a pénzeket nem kellő hatékonysággal használják fel és húsmarhatartók helyzete is elég nehéz – hangzott el a Hajdúsági Expo konferenciáján.

A múlt hétvégi Hajdúsági Expo keretében megrendezett, a Portfolio.hu által szervezett Kelet-magyarországi Agrárfórumon nem csak a hazai agrárium helyzetét és a zöldítés témakörét tekintették át az előadó szakemberek, hanem az élelmiszeripari fejlesztési lehetőségei és a húsmarhatartás aktualitásai is szóba kerültek.

A vártnál kisebb segítség

Mint beszámoló cikkében az agrarszektor.hu írja, a témakör taglalásakor a moderátor Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgató-helyettesének kissé provokatív kérdésére (Szüksége van-e élelmiszeriparunknak az EU-tagságra?) Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központ vezető agrárszakértője egyértelmű igennel válaszolt. Szerinte mindenképpen üdvözlendő a mostanság tapasztalható piactisztulás és forrásbeáramlás, hiszen ezek révén számos értékes projekt kezd formálódni. Fontos ugyanakkor, hogy a megvalósított fejlesztések a fenntartási időszakon túl is életképesek legyenek, és ebben például a takarékok nemcsak finanszírozással, de stratégiai tanácsokkal is tudnak segíteni ügyfeleiknek. Fórián Zoltán úgy véli, a piaci verseny nem ártalmas, csak akkor, ha nem egységes feltételrendszerek közt folyik – számol be az agrarszektor.hu. Hozzátette, hogy a hazai mikro- és kisvállalkozói körnek ma rengeteg forrásra van szüksége, mert nagy a lemaradása, így a fejlesztési igénye is. De nem szoríthatók háttérbe a közepes méretű és nagyvállalkozások sem, mert ők biztosítják az export jelentős hányadát.

– Nem szabad elfelejteni, hogy nettó agrárexportőr-ország vagyunk, és a kivitelünk 80 százaléka az EU-ba irányul, így egyértelműen szükségünk van az európai piacra – hívta fel a figyelmet Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős országos alelnöke, a Bonafarm Zrt. PR és vállalati kapcsolatok igazgatója, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége elnöke.
Megjegyezte, az EU-csatlakozás óta nagyon kevés fejlesztési forrás érkezett eddig az ágazatba, így nem is csoda, hogy lemaradt a versenyben. Ami a támogatási rendszer közelmúltbeli átalakítását illeti, szerinte eleinte jól hangzott, hogy két operatív programból is támogatni kívánják az élelmiszeripart, ám a pénzek felhasználása egyelőre nem megfelelő hatékonysággal történik. A nagyvállalatok lényegében kiszorultak a támogatottak köréből, de a többiek sem lehetnek maradéktalanul elégedettek, hiszen a források egy része visszatérítendő támogatás, kvázi kedvezményes hitel, vagyis a vártnál kisebb segítséget jelent az ágazat szereplőinek.

Szűk határon

A hazai húsmarhatartás aktuálisait taglaló beszélgetést Süle Katalin, a NAK Zala megyei elnöke, a kamara szóvivője vezette. Kádár Gyula állatorvos, a Helvécia Protein Trade Kft. ügyvezető igazgatója részletes és alapos kimutatást készített arról, min múlhat a termelők nyereséges vagy veszteséges működése. Mint mondta, egy hízómarha átlagos hizlalási ideje 18-22 hónap, a napi ráfordítási igény 700-900 forint, így a tartás teljes költsége 380-600 ezer forintot tesz ki. A 460-660 forintos eladási ár és 650-800 kg-os vágósúly mellett a bevétel 360-530 ezer forint közt alakul. Ahogy fogalmazott, nagyon szűk az a mezsgye, ahol az állattartók egyensúlyoznak, hiszen 140 ezer forintos veszteségük, illetve 200 ezer forintos nyereségük egyaránt lehet egy-egy jószágon.
Jelenleg szerinte a többség „nem találkozik a pénzével”, ám erre a megoldást nem az ésszerűtlen spórolás jelenti, hanem az önköltség átgondolt csökkentése. Ha a termelő a napi 1,1-1,3 kg-os súlygyarapodás helyett a 2 kg-ost célozza meg, azzal akár 14 hónapra csökkentheti a hizlalási időt, s így jelentős kiadásoktól szabadulhat meg. Az intenzív hizlalás pedig az eddigiektől eltérő takarmányozást kíván, de ma már léteznek azok a módszerek és termékek, amely révén a termelés valóban nyereségessé válhat.

(nak.hu/agrarszektor.hu)