A hal jegyében telt az elmúlt hétvége: halas napokat tartottak Tiszafüreden, elkezdődött a bajai halászlé fesztivál, a globális éves egy főre eső halfogyasztási mutató pedig először érte el a 20 kilogrammot.
Huszonötödik alkalommal rendezték meg az elmúlt hétvégén a Tiszafüredi Halas Napokat, és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a megnyitó ünnepségre örömhírrel érkezett: bejelentette, hogy a tiszai halászlé jó úton halad a hungarikummá váláshoz, miután Hungarikum Bizottság a közelmúltbeli döntésével a nemzeti értéktárba emelte ezt a régi, népi eredetű ételt, amely a magyar életérzés elválaszthatatlan részét képezi.
Újvári Imre, Tiszafüred polgármestere azt mondta: a Tiszafüredi Halas Napok a szórakozás mellett a halról, a Tiszáról és a tiszai halászlé különleges zamatáról szól. Fazekas Sándor kiemelte: ahhoz, hogy a turizmus hosszú távon a gazdaság húzóágazata legyen, a közösségek egymást támogató fellépésére és sok olyan tradicionális, magyarságról, értékekről szóló rendezvényre van szükség, mint amilyen a füredi.
Bajai bográcsok
Egy megyével arrébb, a szomszédos Bács-Kiskunban tartották a – már hungarikum bajai halászlére fókuszáló – 21. Bajai Halfőző Fesztivált; szombat este mintegy ezerötszáz bogrács alatt gyújtották meg a tüzet. A fesztivált Baja várossá nyilvánításának 300. évfordulóján szervezték meg először. 1996-ban még csak 400 kondérban főzték a halétket, az esemény azóta több napos programsorozattá vált.
A városháza udvarán Fercsák Róbert polgármester elmondta, hogy hagyományosan egy díszvendéget is köszönt a városa a gasztronómiai rendezvény alkalmából, ezúttal a vajdasági Zombor város küldöttségét. Ötven éve, 1966-ban kötött ugyanis testvérvárosi egyezményt a két település.
Rotyogott a kondér Baján
Több halat eszünk
Ha már hal: Magyarország beletartozik azon a 35 országot magába foglaló országcsoportba, ahol a tenyésztett hal mennyisége több volt a vadon fogottnál. Ez abból a jelentésből derült ki, amelyben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) közölte, hogy a globális éves egy főre eső halfogyasztási mutató először érte el a 20 kg-t, ami köszönhető a halgazdálkodás (akvakultúra) terjedésének.
Bár egyes földrajzi területeken pozitív változást tapasztalható, a világ tengeri erőforrásainak helyzete nem javult. Az ENSZ szervezet jelentése a globális halászat és akvakultúra helyzetéről megállapította, hogy a kereskedelembe került halállomány közel harmada nem fenntartható módon lett kitermelve – ez 1974-hez képest háromszoros érték. 2014-ben a teljes fogásmennyiség 93,4 millió tonna volt, valamivel magasabb az előző évinél. Az alaszkai tőkehal vezeti az eladási listákat, megfosztva elsőségétől az 1998 óta töretlenül népszerű szardellát és egyúttal bizonyítva, hogy a hatékony erőforrás-gazdálkodás nem csak papíron működhet. Tonhalból, homárból, garnélából és lábasfejűekből szintén jó volt a fogás 2014-ben.
A jelentés szerint az emberi fehérjebevitel 6,7 %-a származott halból, ami egyúttal kiváló omega-3 zsírsav, vitamin-, kalcium-, cink- és vasforrás is.
(forrás: FM/FAO)