Jövő év elejétől mérséklik a baromfihús és a tojás áfáját is, ami nagy könnyebbséget jelenthet a baromfiágazat számára; ennek ellenére akad még megoldandó feladat hazai, európai és globális szinten is.
A magyar baromfiágazat remek alkalmazkodási készségéről tett tanúbizonyságot azzal, hogy a rendszerváltozást követő években képes volt újraszerveződni és mára az állattenyésztés húzóágazatává válni. Erre az alkalmazkodási és fejlődési hajlandóságra a jövőben is szüksége lesz az ágazat szereplőinek, mivel számos globális és európai lehetőséggel illetve kihívással kell majd szembenéznie a területnek – derült ki a Baromfi Világnap alkalmából szervezett május 5-i konferencián is.
Nemrégiben kormánydöntés született arról, hogy a jövő év elején a baromfihús és a tojás áfáját is 27-ről 5 százalékra lehet mérsékelni – emlékeztetett köszöntőjében Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) évek óta szorgalmazza az élelmiszeráfa-csökkentést, hiszen a feketegazdaság több százmilliárd forint veszteséget okoz a magyar agráriumnak, és jelentősen rontja a tisztességesen működő piaci szereplők versenyképességét – fűzte hozzá Szedlák Attila, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kabinetfőnöke.
Megerősödhetnek a legálisan működő hazai termelők
A NAK 2014-es számításai szerint az áfacsökkentés a baromfihús és a tojás esetében mintegy 30-35 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetésnek. Ezt ugyanakkor jelentős mértékben ellensúlyozza a megnövekvő keresletből származó többlet adóbevétel és az érintett ágazatokra gyakorolt kedvező hatás. Az áfacsökkentéssel ugyanis jelentős mértékben visszaszorítható a feketegazdaság, megteremthetők a tisztességes piaci verseny alapjai, és megerősíthetők a legálisan működő hazai termelők, feldolgozók.
Szedlák Attila hozzátette, az áfacsökkentés bevezetése nagy lépés az ágazat számára, azonban akad még bőven megoldandó feladat. Az orosz embargó égető problémát jelent a teljes magyarországi agrárium számára és jelentős – többnyire közvetett – károkat okoz a hazai termelőknek. A vízi szárnyas ágazatnál közvetlen gazdasági hatásai is voltak, vannak az intézkedésnek. A kabinetfőnök emlékeztetett, a NAK április elején a Visegrádi Együttműködés agrárkamaráinak képviselőivel együtt közös levélben fordult az EU vezetőihez, köztük Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, melyben az orosz embargó feloldását szorgalmazták.
Szintén hátrányosan érintheti a hazai és az európai mezőgazdaságot a formálódó Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) nevű szabadkereskedelmi egyezmény. Ennél is súlyosabb veszélyt jelentenek azonban az EU és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) országai között ismét megnyitott tárgyalások. A Mercosur országokból az EU tagországokba irányuló termékek fele a szabadkereskedelmi egyezmény nélkül önmagában is mezőgazdasági termék. Értékben kifejezve pedig a külkereskedelmi mérleg közel 20 milliárd euró deficitet mutat. Várhatóan igen súlyos következményei lennének annak, ha a dél-amerikai országokból gyakorlatilag korlátozás nélkül áramolnának az európai piacra a baromfitermékek. A kamara ez ügyben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez fordult. A NAK kérte, hogy a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar védelme érdekében a magyar álláspont kialakításakor kiemelten kezeljék az ezekre a szektorokra, különösen az úgynevezett érzékeny termékekre hatással lévő pontok tárgyalását.
A kihívások mellett ugyanakkor számos lehetőség is kínálkozik az egyébként kiválóan teljesítő hazai baromfiágazat számára. A 2015-ös mezőgazdasági növekedés gyakorlatilag az állattenyésztésnek köszönhető, ebben is jelentős szerep jutott a baromfi ágazatnak. A belföldi fogyasztásra termelt hús mellett megközelítőleg ugyanolyan mennyiséget exportálunk is, ugyanakkor e tekintetben van még lehetőség a fejlődésre.
Globális trendek a baromfiágazatban
Pedro Medel, az Imasade Agroalimentaria ügyvezető igazgatója globális és európai trendeket bemutató előadásában a baromfiágazatban rejlő hatalmas potenciálra igyekezett rávilágítani, kezdve azzal a beszédes ténnyel, miszerint jelenleg 7,5 milliárd ember él a földön, több mint kétszer annyi, mint az 1960-as években, a robbanásszerű növekedés pedig nem fog megállni. Ahogy egyre több az „éhes száj”, úgy nő várhatóan a húsfogyasztás is, ehhez pedig a baromfiiparnak – mint a legnépszerűbb hústerméket előállító ágazatnak – alkalmazkodnia kell.
Medel a fejlődő országokban – elsősorban az Indiában és Pakisztánban – rejlő lehetőségekre helyezte a hangsúlyt. Ezekben az országokban a népesség dinamikus növekedése következtében egyre nagyobb lesz az igény a baromfi húsra, hiszen egészséges, könnyen elkészíthető és semmilyen vallási vagy kulturális probléma sem merül fel a fogyasztása kapcsán.
A szakember is felhívta a figyelmet az orosz embargó illetve a TTIP miatti kockázatokra, jelezve, hogy míg a magyar baromfi árak európai szinten versenyképesnek számítanak, világszinten már nem, hiszen közel kétszer olyan drága a magyar baromfi, mint a brazil.
Az összefogásban lehet a megoldás
Európai uniós viszonylatban is van lehetőség további fejlődésre, ugyanis az uniós átlagot tekintve hazánk az EU fogyasztásának csupán 3 százalékát termeli, az EU legnagyobb „kiszolgálója” Németország és Lengyelország. Az Egyesült Államokban jelenleg nem kevesebb mint 90 kilogramm húst fogyasztanak per fő évente, ennek 50 százaléka baromfi, az EU-ban 65 kilogrammot, aminek körülbelül 24 százaléka baromfi – közelítette meg a baromfiágazat lehetőségeit egy kissé más irányból Tresó István, a K&H Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletfejlesztési Főosztályának ügyvezetője.
Tresó szerint ahhoz, hogy a magyar termelők még jobban tudjanak teljesíteni ezen a piacon, összefogásra lenne szükséges. Magyarországon pillanatnyilag nincs egységes árualap, amivel az ágazat megjelenhetne a piacon. A baromfiágazat hatékony, ugyanakkor meg kell óvni, amit eddig elért – figyelmeztetett az ügyvezető –, ehhez arra lenne szükség, hogy a termelők mind az energiát, mind a tőkét, mind az ismereteket „összetolják”.
A szakember arra a problémára is felhívta a figyelmet, hogy a magyar baromfiágazat az első négy európai ország között szerepel antibiotikum felhasználását tekintve. Hazánkat csupán Németország, Spanyolország és Olaszország előzi meg. Ez nem csak az antibiotikum rezisztencia kialakulása miatt, hanem az ágazat jó hírének – a baromfi az egészséges táplálkozás szerves eleme – fenntartása miatt is megfontolandó. Tresó ugyanakkor azzal a tanulsággal zárta előadását és a konferenciát, miszerint a baromfi ágazat a magyar gazdaságban példaértékűnek jól működő, integrált rendszer, ami képes lesz túllendülni az ilyen kihívásokon.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön