Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az uniós tagországok baromfifeldolgozói érdekképviseleti szervezetének éves budapesti közgyűlésén 18 országból összesen 276 regisztrált ágazati szereplő vett részt. A szervezet elnöke az EU-Mercosur egyezmény utáni lehetséges világot elemezte.

Néhány nappal ezelőtt rangos szakmai esemény helyszíne volt Budapest: október 3-4. között itt tartotta soros közgyűlését és konferenciáját az EU Tagországok Baromfi Vágó- és Feldolgozó Üzemei Érdekképviseleti Szervezete (AVEC). A konferencia köszöntőjét Nagy István agrárminiszter tartotta, aki elmondta, hogy 2018-ban az Európai Unió rekordszintű, 15,2 millió tonna baromfihúst termelt, amelynek 75 százalékát hét tagállam biztosította, köztük 3,5 százalékot Magyarország. Mint mondta, a növekvő kínálat és a kedvező ár az európai húsfogyasztás fellendüléséhez vezetett, ennek köszönhetően 2010 és 2018 között az éves termelés 25 százalékkal nőtt az unióban. Magyarországon pedig baromfihúsból az önellátottsági szint mára már meghaladja a 170 százalékot.

Nagy István emlékeztetett arra, az Európai Bizottság júliusban megjelent rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unió baromfihús-termelése meghaladhatja a 15,6 millió tonnát 2019-ben, 2020-ra pedig elérheti a 15,8 millió tonnát (az AVEC éves kiadványa szerint az EU 2018-as össztermelése 15,776 millió tonna volt). A miniszter szerint a 2016-ban és 2017-ben Európában lezajlott madárinfluenza-járvány számos tanulsággal szolgált, amelyek jelenleg meghatározzák a magyarországi védekezési stratégiát is. Eredményességét pedig tükrözi, hogy 2018-19-ben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma már nem mutatott ki madárinfluenza-vírust sem a hazai baromfiállományokban, sem vadmadarakban. Sőt, a humán megbetegedések megelőzése érdekében a szalmonellózis elleni védekezés Magyarországon is kötelező. Kifejtette, a hús- és baromfiipar Magyarországon élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelkedő ágazat. Nagy István hangsúlyozta, az ágazat jövőjét három tényező befolyásolja: a népesség-növekedésből fakadó mennyiségi igény, a fogyasztók minőségi elvárásai és az egyre fokozódó környezetvédelmi és állatjóléti szempontok. A miniszter jelezte, álló eszközökkel az unió vezetőinek támogatniuk kell a saját országuk piaci szereplőit, a baromfiágazatban jelentős foglalkoztatást biztosító vállalkozásokat.

Azt Paul Lopez, az AVEC francia elnöke előadásában hangsúlyozta is, hogy a szervezete az európai baromfiszektor „hangja”, és legfőbb feladatuknak éppen az EU irányítóinál és hivatalnokainál való lobbizást tekintik, mert a jelenleginél sokkal többet kell tudniuk a szektorról ahhoz, hogy érdemi döntéseket hozzanak.
Ugyanis, mint jelezte, a közelmúltban bejelentett – még végleges jóváhagyás előtt lévő – EU-Mercosur megállapodás is ezt az információhiányt tükrözte. Szerinte ez az egyezmény az európai baromfiágazat számára kifejezetten káros.
– Az EU-ba jelenleg is rengeteg baromfi érkezik az unión kívülről. Viszont mi, európai termelők szeretnénk részesedni az EU-országok növekedéséből, és nem fogadjuk el, hogy az Európai Bizottság harmadik államoknak adja át fogyasztás emelkedéséből adódó előnyöket – jegyezte meg az AVEC elnöke.

Lopez szerint a megállapodás tovább rontaná az EU baromfiágazatának versenyképességét, hiszen a 2018-as teljesítményt (15,776 millió tonna) tekintve globálisan már most is csupán harmadik helyen áll az Amerikai Egyesült Államok (22,250 millió tonna) és Kína (16,800 millió tonna) mögött, még éppen Brazília (14,155 millió tonna) előtt. Amennyiben hivatalossá válik az egyezmény, szerinte jelentősen csökkenhet az európai termelés.

Az elnök jelezte, hogy ha mégis jönnek majd áruk a harmadik országokból, azért fog lobbizni a szervezet, hogy az Európai Bizottság csak százszázalékosan ellenőrzött terméket engedjen be a piacra. Ugyanis, mint mondta, míg az európai termelőket és áruit folyamatosan ellenőrzik, az EU hatóságai soha nem nézik meg az unión kívüli államok előállítóit, és ez már önmagában egy versenyhátrányt jelentő tényező. Lopez szerint a várható Brexit ugyancsak súlyosbíthatja az ágazat európai helyzetét.

Az AVEC első embere felsorolta, hogy jövőben milyen, a baromfiágazatot segítő intézkedésekre volna szükség az uniós döntéshozók részéről: egy új támogatási konstrukció kidolgozása, bevezetése; az uniós termelők kínai piacra való bekerülésének elősegítése; a harmadik országokból érkező áruk tényleges ellenőrzése a határokon; a kötelező eredetmegjelölésben legyen feltüntetve, hogy a termék az unióból („EU”) vagy azon kívülről („Non EU”) származik.

(nak.hu/RF)