Bár pontosan még nem látható, hogy kilép-e és ha igen, mikor és hogyan lép ki az Egyesült Királyság az Európai Unióból. Az esetleges megegyezés nélküli Brexit hatásai várhatóan több uniós tagország agrárágazatában is feszültséget okoznának.
Tele vannak a hírek a Brexit körüli fejleményekkel, mégsem lehet pontosan látni, hogy mi fog történni a jelenleg érvényes kilépési dátum napján, október 31-én. Egy esetleges rendezetlen kilépés – amelynek továbbra is megvan az esélye – súlyos kereskedelmi sokkal fenyeget, és nem csak a brit gazdaság számára.
„No deal” esetén az Egyesült Királyság egy főre jutó GDP-je a becslések szerint akár 10 százalékkal is visszaeshet, ám az Európai Unióban maradó tagállamok sem járnának jól. A Brexit különösen hátrányos hatást gyakorolhat az Egyesült Királyság pénzügyi szektorára, de a legfőbb negatívumok az eddigi vámmentességet felváltó szabályozásból adódhatnak, ami bizonyos agrártermékek esetében különösen magas terheket jelentene.
Az uniós agrárágazatot tekintve leginkább Németország, Hollandia, Franciaország és Írország számára okozhat kereskedelmi problémát a brit kilépés. A Brexit hatásai a gabona és az olajos növények piacán rövidtávon önmagukban valószínűleg nem gyakorolnak jelentős hatást. A zöldség-gyümölcs ágazatban azonban Egyesült Királyságba történő uniós export nehézségekbe ütközne, ami miatt túlkínálat alakulhat ki és ez jelentősen növelheti a versenyt a közösség bent maradó 27 tagországának egységes piacán.
Az uniós állattenyésztők számára is rossz idők jöhetnek: az Egyesült Királyság harmadik országokkal tervezett szabadkereskedelmi megállapodása esetén az onnan származó marhahús termékek importja versenyképesebbé válna a brit és az uniós termékekhez képest. A sertéságazatban az EU és az Egyesült Királyság között alkalmazott esetleges vámok, vagy nem vámjellegű korlátozások erőteljes, a keresletet lényegesen befolyásoló ármozgásokhoz vezethetnek. A kilépés azonban az EU tejtermék- és tojáságazatát is negatívan érintené.
A magyar agrárgazdaságra a Brexit hatásai mérsékeltek lehetnek, egyes termékek előállítóit azonban érzékenyen érintheti a szigetország kilépése. A húsból készült termékek 12,8 százaléka, az élelmezési célra alkalmas zöldségfélék 8,9 százaléka és a különféle ehető készítmények (pl. méz, élelmiszer-készítmények) 6,4 százaléka került 2017-ben az Egyesült Királyságba. Várhatóan mindenekelőtt e termékek esetében fejthet ki majd lényeges hatást a brit kilépés. A közvetlen magyar kivitel tekintetében a legnagyobb problémák a tápok és takarmányok, valamint a feldolgozott zöldségfélék, különösen a csemegekukorica piaca szenvedheti el. A magyar export tekintetében lényegesnek minősíthető bor- és mézkivitel is megnehezülhet a Brexit után.
Tekintve, hogy a magyar alapanyagok egy része tovább-feldolgozás után kerül a brit piacra, a hazai agrár- és élelmiszeripari exportot a kilépés közvetlen hatásánál nagyobb károk is érhetik. Míg ugyanis már rövidtávon csökkenhet egyes agrártermékek vásárlása és/vagy ára, jelentős többletkínálat is jelentkezhet ezekből, ami az árak további mérséklődését eredményezheti.
Az OTP Agrár szakértőinek megítélése szerint összességében a Brexit az európai országok integrációja, illetve az Európai Unió versenyképessége szempontjából rendkívül káros, míg a rendezett kilépés, esetleg – amennyiben ez még lehetséges – annak elkerülése az Egyesült Királyság és az EU tagországai szempontjából is előremutatóbb lenne.
(forrás: OTP Agrár)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön