`

Minden munkafázis automatizált, gyenge pont alig van a gyártási folyamatban, ha mégis akad, akkor azt kiiktatják és gépesítik – ez jellemzi az ország legnagyobb tésztagyárát. Közel 60 éven át látványos fejlődésen ment keresztül a cég. És a robotizáció itt a természetes fejlődés része.


Gyermelyi Zrt-emblémás kamionok robognak Zsámbékon át, a „tésztás” márkaboltból ki-bejáró emberek Szomor határán, néhány méterrel Gyermely előtt – pár perces életkép egy hűvös tél végi hétköznapon. Mindez nem annyira meglepő, hiszen az élelmiszeripari vállalat a Komárom-Esztergom és Északnyugat-Pest megyei térség – na meg persze Magyarország – egyik meghatározó cége, érthető, ha a jelenléte itt erős. Már a névadó település szélén elterülő üzem nagysága is tekintélyt parancsoló. Kívülről is látszik, hogy itt a korszerűség és a minőség az elsődleges alapkövetelmények. Az pedig bármelyik kisebb vagy nagyobb üzletben (Szomoron és Gyermelyen túl is) tapasztalható, hogy a termékeik kelendőek.


Csak úgy jött a modernizálás


Az, hogy valaha milyen lehetett a tésztagyár, az az irodaház és a különböző üzemegységek folyosóin elhelyezett képek látva – és a fantáziában életre keltve – elképzelhető. Azt, hogy mivé lett, azt a február 12-i gyárlátogatáson magunk is láthattuk. Mindenesetre a fejlődés látványos! Anno – ahogy a cég weboldalán a történeti áttekintésben olvasható – 1953. január 21-én tizenkét gyermelyi gazda megalakította a Petőfi Szövetkezetet, majd az 1956-os átmeneti szünet után 1959-ben 120 taggal újraalakult a szövetkezet, amely 1500 katasztrális holdon és két volt uradalmi majorban megkezdte a közös gazdálkodást. A belépő tagok, végleg feladva az egyéni gazdálkodás reményét, tudatosan igyekeztek javukra fordítani a mezőgazdasági nagyüzemben rejlő gazdasági előnyöket.

És ez a szándék azóta is vezérlő elv!

A jelenleg 400 magánszemély tulajdonában lévő Zrt. históriájában talán a két legjelentősebb változás 2001-ben és 2008-ban jött el. Előbbi esztendőben automatizált technológiával szerelték fel a malmot, utóbbi évben pedig „megkezdődik a növénytermesztés gépparkjának cseréje, egységesítése, mely lehetővé teszi a precíziós növénytermesztés meghonosítását a vállalatcsoport által művelt területeken”.
Jelenleg a teljes termelési láncot lefedi a társaság. Saját maga állít elő vetőmagot, amit tovább ad búzatermesztő partnereinek, akiktől aztán a learatott búza bekerül a malomba. A tésztagyártáshoz elengedhetetlen tojás a szintén saját tojófarmról származik. Sőt, a tojók takarmányához szükséges kukoricát is maguk állítják elő, a takarmányt pedig a külön gyáregységük. Mindemellett saját pékségük is van. Ahogy a weboldalukon írják: „Napi szinten 80-90 üzletet látunk el közvetlenül Gyermelyi pékáruval. A kiszolgált üzletek mellett a Gyermelyi Pékség kenyérboltjában is megtalálhatják a fogyasztók a termékeinket. 2018. február 12-én egy újabb üzletet nyitott a vállalat Tarján községben, mely a szomorihoz hasonlóan, friss pékárukkal, kávéval, szendviccsel és alapvető élelmiszerekkel várja a vásárlókat”.

A precíziós gazdálkodásra, a robotizálásra, az automatizálásra való áttérést nem valamiféle gazdasági kényszer szülte, hanem Tóth Béla elnök-vezérigazgató szerint a természetes fejlődés hozta.
– Nem volt olyan pont, ami kikényszerítse a váltást. Mindig igyekeztünk elérni azokat a technológiákat, amelyeket a pénztárcánk megengedett, és amelyek viszonylag fejlettnek számítottak. Talán a 2000-es évek volt az az időszak, amikor a pénztárcánk már megengedte, hogy a lehető legjobb technológiákat szerezzük be. Például a fejlődési folyamat része volt, hogy a malomba Bühler gépeket vettünk, a lisztszállítók már nem Ifák és használt teherautók voltak, hanem vadonatúj kamionok lettek, vagy éppen a legkorszerűbb csomagoló- és kartonozógépeket szereztük be. Az automatizált magasraktárat is külföldön láttuk először, és döntöttük el, hogy ilyet mi is létesítünk. Az első után már további kettőt is építettünk, annyira bevált – mondta a nak.hu-nak.


Ne legyen bizalomvesztés


Be is tekintettünk néhány egységbe. A 2. számú malomban például hat szinten keresztül zajlik búzaszemek tisztítása, őrlése, a roppantása, majd a liszt folyamatos finomítása teljesen zárt, a szinteket csőcsatornákkal összekötő rendszerben. Az egyes hengerszékeknél jól kivehető, hogy éppen a számítógép vezérelte folyamat mely fázisban tart. A malom egy másik része a két tartálykocsi befogadására alkalmas hídmérleg – a korábbiakkal ellentétben a töltés, a mérés, a bizonylatkészítés és a szállítólevél kiadása mér egymás után, automatizált rendszerrel történik.

A malomból kerül át – zárt csővezetéken – a liszt a csomagolóüzembe, ahol 400 tonnát tudnak naponta becsomagolni zsákokba vagy papírzacskókba. A csomagolóanyag-behúzás, a töltés, a pontos súlymérés, a minőségellenőrzés, a sorszámozás, a matricázás szintén automata gépsorokon megy, majd a kartonozást és a raklapra rakodást már robotkarok végzik. A sorszámozásnak azért van jelentősége, mert így valamilyen probléma esetén egyedileg visszakereshető, hogy az adott termék mikor készült, mikor csomagolták. Mint kiderült, még szándékosan túl is töltik az egyes csomagokat: azért, mert amíg kikerült a boltok polcaira az 1 kg-s liszt, addig veszít a súlyából, és a boltokban már a valódi nettó tömegűként vásárolható meg.

A malomból ugyancsak zárt csővezetékeken jut át az új, ugyancsak számítógépvezérelt két óriásgépet felvonultató tésztagyárba a liszt, a tojás-előkészítőből pedig a friss saját tojás. A gyúrás, nyújtás végén az apró és a szálas termékeket forgókések vágják le; előbbiből 4000 kg, utóbbiból 3500 kg az óránkénti gyártási kapacitás. Kontrasztnak is kiváló az úgynevezett régi tésztagyár: tisztán kivehető az itteni négy gép technológiai „hátránya” az új üzem két gépéhez képest. Persze ez nem azt jelenti, hogy teljesen elavultak lennének… Mint a látogatás során elhangzott, a két új gépnek a kapacitása annyi, mint a négy réginek összesen.

A tésztagyár szerves része a helyi laboratórium, ahol a folyamatos minőség-ellenőrzést végzik. Mint Káhn Norbert kereskedelmi igazgató elmondta, kétóránként minden tésztát megvizsgálnak itt, valamennyi fontos paraméterre ügyelve. Megjegyezte, a legfontosabb, hogy hibás termék ne kerüljön ki a piacra, mert az bizalomvesztéssel és hosszú távon veszteséggel jár.


A sok is kevés


Tóth Béla szerint a gyár egyedisége abban rejlik, hogy az egyedileg is kiváló automata technológiákat és az egyes legkorszerűbben felszerelt üzemrészeket – a vetőmag-előállítástól kezdve az állattenyésztésen át a malmászatig és a tésztagyártásig – egységes, jól működő egésszé illesztették össze, ami biztosítja a folyamatos és egyenletesen magas minőségű élelmiszer-előállítást.
– Mindig dolgozunk a fejlesztésen. A tésztagyárban ez még be sem fejeződött igazán. A cég következő nagy fejlesztése egy korszerű, fedett komposztáló-trágyatároló tér lesz – jegyezte meg Tóth Béla. – Állandóan vizsgáljuk a gyenge pontokat, és ha van ilyen, azon beavatkozunk, illetve rendre érkeznek felénk újabb és újabb vevői igények, amiket igyekszünk kielégíteni. Mindez általában új, speciális gépek beépítését hozza magával. Ha csak egy évben egymilliárd forintot költünk el fejlesztésre, akkor voltaképpen nem csináltunk semmit, csak szinten tartottuk a vállalatot, a termelést. Ennél jóval többet kell költeni korszerűsítésre. Ha nem tesszük meg, akkor látszódna, hogy döcög az üzem.

De szerencsére ennek semmi nyoma...

 


Szakaszos működés

Feltűnő volt, hogy az egyes üzemekben nagyon kevés alkalmazott tevékenykedik. Káhn Norbert elmondta, hogy a számítógépek felügyeletét azért emberek végzik, az üzemegységekben pedig szintén figyelemmel követik a kollégák a gyártási folyamatot és meghibásodás esetén beavatkoznak. Emellett még az anyagmozgatásnál, illetve a laborban van főleg szükség élőerőre.
A kereskedelmi igazgató elmondta, három műszakban 24 órán át, 10-12 napig folyamatos a termelés. Ezután pár napra leáll a gyártás, majd kezdik el a következő etapot. Azért ezt a megoldást választották, mert így érhető el a legkevesebb veszteség.



(nak.hu/Raffai Ferenc) (fotó: Gyermelyi Zrt.)

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám