A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) elnök-vezérigazgatója szerint elkerülhetetlen a liszt árának újabb emelése. Várhatóan kilónként 6-7 forintos növekedéssel lehet számolni.
A 2017-es aratás utáni átlagosan 5 százalékos lisztáremelés óta jelentős költségnövekedést kellett elkönyvelni a malomiparban, ezért nem halogatható tovább az átadási árak újabb emelése – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) elnök-vezérigazgatója. A költségnövekedések között említette a januártól átlagosan 10 százalékkal emelkedő munkabéreket és a 30 százalékkal dráguló áramot is.
Úgy vélte, a nagyobb probléma az, hogy tavaly augusztus–szeptemberben a malmi búza ára is 15 százalékkal nőtt. A szakember szerint ezt a malomipari cégek már nem tudják kezelni, ezért elkerülhetetlen a liszt átadási árának emelése. Lakatos Zoltán cége, a Hajdú Gabona ezt két részletben érvényesíti, az első 4-5 százalékos emelést február elején, a következő, hasonlót március környékén. Utóbbiba még a búzaárak további emelkedése is beleszólhat.
A tavalyi év eleji nagyobb mértékű béremelést ugyanis a szakma nem árazta be – magyarázta –, az augusztus–szeptemberi átlagosan 5 százalékos lisztáremelés pedig csak arra volt jó, hogy a dráguló búza miatti költségnövekedést kompenzálja. Szerinte a következő egy-két hónapban várhatóan kilónként 6-7 forinttal dráguló liszt okozta költségnövekedést minden bizonnyal a sütőipar is továbbadja a vevőknek. Mivel egy kiló kenyérhez 70 deka lisztre van szükség, a drágulás nem lesz jelentős. Azzal számolva, hogy Magyarországon fejenként évi 80 kilogramm a sütőipari termékeken keresztüli, illetve a közvetlen lisztfogyasztás, a tervezett áremelés hatása egy emberre vetítve nem éri el a 600 forintot.
(forrás: vg.hu)