Ebben az évben is megtartották az Európai Mézes Reggeli program magyarországi rendezvényeit. A központi eseményt Tiszagyendán rendezték.
Bár több mint kétszeresére, évente fejenként 70 dekagrammra, emelkedett az elmúlt években Magyarországon a mézfogyasztás, még mindig lényegesen elmarad az 1,7 kilogrammos európai uniós átlagtól – mondta Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter pénteken, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszagyendán, az Európai Mézes Reggeli program idei központi rendezvényén. A helyi általános iskolában kiemelte: a program célja felhívni a figyelmet a magyar méz fontosságára, valamint az egészséges életmódra.
A negyedik alkalommal megtartott programot 600 – a tavalyinál 20 százalékkal több – iskolában fogadták. Több mint százezer gyermek ismerkedett ezen a napon a méhészettel, jelentőségével és kóstolhatott mézet, valamint mézből készült édességeket
Magyarországon mintegy 20 ezer család számára jelent megélhetést a méhészet. Az Alföldön, a Közép-Tisza vidékén, Tiszagyendán is sokan foglalkoznak méhészettel. A miniszter hozzátette, Magyarország az Európai Unió egyik legjelentősebb méztermelő állama, a kiváló minőséget bizonyítja egyebek mellett, hogy a magyar méz sűrűsége a világon Görögország után a második legnagyobb. A magyar akácméz hungarikum és a magyar mézek, mézkészítmények eljutnak Japánba és az Amerikai Egyesült Államokba is. A miniszter a mézet igazi biotermének nevezte, amelyben rengeteg vitamin és ásványi anyag található.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az eseményen azt mondta: az Európai Unióban azon tagországok méhészei maradnak talpon, akik közvetlenül tudják értékesíteni saját tagállamukban a mézet. Ehhez viszont szükséges, hogy az emberek napi étkezési szokásaiban szerepeljen a mézfogyasztás. Arról is beszámolt, hogy a nyugat-európai országokban – például Németországban, Franciaországban, Olaszországban – nem gond a méhészeknek értékesíteni a mézet, sőt a kínálatot jóval meghaladja a kereslet. Míg az Európai Unió mindössze 60 százalékban termeli meg saját keresletére a mézet, a magyar méhészek piaci problémával küzdenek - közölte.
Bross Péter elmondta: az ágazatban a beszállítókkal, családtagokkal együtt mintegy 100 ezer ember érdekelt. Magyarországot „méz nagyhatalomnak" nevezte, körülbelül 25-30 ezer tonna mézet termelnek évente a méhészek , ennek kétharmada az exportpiacokra kerül, ahol viszont olyan országokkal kell versenyezni, amelyekben az élőmunka bére sokkal alacsonyabb. Ezért fontos szerinte, hogy a magyar méhészek minél több mézet adjanak el Magyarországon.
(MTI)