A GfK napi fogyasztásicikk-vásárlásokat monitorozó Háztartáspanel adatai szerint a magyar háztartások havi 2-3 alkalommal vásároltak sós snacket 2016-ban, alkalmanként mintegy 442 forint értékben. A beszerzés helye túlnyomórészt valamely diszkont üzlet vagy hipermarket volt, így a sajátmárkás termékek fogyasztásának aránya is megugrott a kategóriában.
A sós snackek a társasági élet szinte elengedhetetlen kellékei, de otthoni fogyasztása is jellemző – akár közérzetjavító céllal. A magyar háztartások 96 százaléka vásárolt valamilyen sós snacket 2016 során. A legnagyobb vásárlóbázissal az extrudált termékek rendelkeznek (77 százalékos), de a chipseket is széles körben vásárolják a háztartások. A magvak közül a mogyoró közel 70 százalékos penetrációval rendelkezik, viszont a többi mag esetében jelentősen limitáltabb a vásárlói kör (a háztartások egyötöde, vagy még ennél is kisebb aránya vásárolja).
A sós snack termékkategóriák vásárlói hatóköre, 2016 (az adatok a háztartások százalékában megadva)
A magyar háztartások 2016-ban egy-egy vásárlás alkalmával átlagosan 442 forintot költöttek sós snackekre, azaz kenyér- vagy burgonyachipsekre, extrudált termékekre, pattogatott kukoricára illetve sós magvakra. Átlagosan havi 2-3 alkalommal vásároltunk sós snacket az elmúlt év során, ezen belül az extrudált termékek kerültek leggyakrabban a bevásárlókosarakba.
A háztartások legfőbb beszerzési csatornái a sós snackek esetében a hipermarketek és a diszkont üzletek. Az elmúlt három év során a súlypont lassan a diszkont csatornára tevődött át: 2016-ban már ebben a csatornában vásárolták összességében a legnagyobb mennyiségű sós snacket a háztartások (a megvásárolt mennyiség 33 százaléka származott 2016-ban a diszkont csatornából, míg a hipermarketek részesedése 27 százalékra növekedett. ).
A kereskedelmi csatornák részesedése a háztartások által megvásárolt sós snackek mennyiségéből, 2014-2016 (az adatok százalékban kifejezve)
A diszkont csatorna előretörésével együtt megnőtt a saját márkás termékek aránya a sós snack piacon. Míg 2014-ban a megvásárolt mennyiség valamivel több, mint egyharmada volt a kereskedelmi láncok nevével fémjelzett sajátmárkás termék, addig 2016-ra ez az arány 44 százalékra emelkedett. A NETA 2011. évi bevezetése szintén hozzájárult az árérzékenyebb vásárlók igényeihez igazodó sajátmárkás kínálat erősödéséhez.
A saját márkás termékek aránya a sós snack piacon a háztartások által megvásárolt mennyiség alapján, 2014-2016 (az adatok százalékban kifejezve)
A sós rágcsálnivalók vásárlóközönsége (kivéve a sós magvakat) kicsit más profilt mutat, mint az élelmiszer- és vegyiáru-piacon látható általános korcsoportos megoszlás, mivel az átlaghoz képest a középkorúak felé tolódik el a vásárlóközönség. A 30-50 éves korcsoport aránya lényegesen nagyobb a sós rágcsálnivalók piacán, mint az élelmiszerpiac egészén, ami nem meglepő, hiszen ez az a korosztály, amely társadalmilag aktívabb életet él, viszont a fogyasztása jellemzőbben az otthonhoz kötődik, azaz kevésbé jár el szórakozóhelyekre.
A sós rágcsálnivalók vásárlóközönsége szegmensenként is eltérő képet mutat. A hagyományosnak mondható sós magvakat nagyobb arányban választják az idősebb vásárlók. Ebben a szegmensben a legmagasabb a 60 év feletti vásárlók aránya, valamint itt a legkisebb a 29 év alattiak részesedése. A chipsek és kenyérchipsek fiatalosabbnak mondhatók, ebben a két szegmensben a legmagasabb a 40 év alatti vásárlók aránya.
Az egyes sós snack kategóriák vásárlóinak megoszlása koruk szerint (a vásárlók százalékában kifejezve)
A snacktermékekkel kapcsolatos további cikkeket a NAK Élelmiszeripari Igazgatóságának augusztusi hírlevelében olvashatnak.
(GfK/NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön