Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A GfK 1989 óta kíséri figyelemmel a hazai háztartások étkezési szokásait. A legutóbbi adatok egyik fő tanulsága: a „mentes” élelmiszerek vásárlási gyakorisága azonosítható, azonban legtöbb esetben meglévő betegséghez nem kötött.

– A magyarok ellentmondásosan viszonyulnak az egészségtudatosság kérdéséhez. Az egészséges életmód igénye folyamatosan jelen van ugyan a hétköznapokban, de a tudatos táplálkozásról sokan lemondanak feltehetően vagy azért, mert az anyagi lehetőségeik szűkösek vagy azért, mert a sok egymásnak ellentmondó információt nem tudják, illetve nem akarják értelmezni – állítja Csillag-Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.

A GfK Étkezési szokások tanulmányának legutóbbi adatai szerint élelmiszervásárlásnál – ahogy volt ez korábban is - továbbra is az élvezeti szempontok vezérlik a vásárlókat. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy nem az olcsó, hanem a jó ár-érték arányú termékeket keresik a vevők.
– A jó minőségre való törekvésnek az elsődleges szerepe az egészségtudatosság szempontjából különösen fontos napjainkban, amikor a háztartási kiadások a háztartások költéseinek átlagosan 27 százalékát, azaz közel egyharmadát teszik ki. Ez az arány ráadásul az alacsonyabb jövedelműeknél rendszerint magasabb – véli Csillag-Vella Rita.

Az élelmiszerek egészségessége iránti igény határozottan megjelenik – főként – az adalékanyagok (mesterséges színezék, ízesítő, tartósítószer) elutasításában. Ezzel egyidejűleg a fogyasztóknak kevésbé számít a zsír- és a szénhidráttartalom, illetve a biominőség mint szempont is egyelőre hátrébb sorolódik. Tekintve, hogy megnőtt a fontossága annak, hogy az élelmiszer hozzájáruljon az egészséges életmódhoz, a vásárlók elvárják, hogy a termék csomagolásáról tájékozódni lehessen a termék összetevőiről, azaz részletes és olvasható legyen a tápanyag összetételi jelölés.

Az egészségesség élelmiszervásárláskor elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára fontos szempont főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon.

Az élelmiszervásárláskor figyelembe vett szempontok és azok fontossága (0-5-ig terjedő skálán, ahol 0=egyáltalán nem fontos és 5=nagyon fontos)

A magyarok kis hányada vallja, hogy egészségesen táplálkozik, a többség „normálisan étkezőnek” tartja magát, vagy pedig „azt eszi, ami ízlik neki”. Mindazonáltal elmondható, hogy az egészségesnek számító termékkategóriák fogyasztása növekszik – azon kategóriákban figyelhető meg a fogyasztási gyakoriság és kedveltség egyidejű növekedése, amelyek egészségesnek mondhatók (szárnyas hús, rizs, barna kenyér, ásványvíz).

Az egészségtudatosság táplálkozási szokásokban való megjelenése, 1989-2014

Az elmúlt néhány évben gyakorlatilag minden nagyobb élelmiszerlánc polcain megjelentek – a cukormentes (diétás) termékeken túl – a laktóz-, illetve gluténmentes élelmiszerek. Kérdés persze, hogy a kereslet teremtett kínálatot, vagy éppen fordítva, a kínálat teremtette meg a maga keresletét. Az látható a vásárlási adatokból, hogy a cukormentes életre való törekvés általánosan jelen van a vásárlási szokásokban: az elmúlt 12 hónapban a háztartások 94 százaléka vásárolt legalább egy alkalommal diétás terméket annak ellenére, hogy a diabétesz – saját bevallásuk szerint – a háztartásoknak a 16 százalékában fordul elő.

A GfK adatai szerint a 2016-ban laktózmentes terméket vásárlók 86 százaléka – azaz tízből mintegy kilencen – a laktóz intolerancia által nem érintett. Habár a háztartások mindössze 7,4 százaléka jelezte, hogy problémái vannak a laktóz emésztésével, az elmúlt tizenkét hónapban minden második háztartás (51,7 százalék) vásárolt legalább egyszer laktózmentes tejet, sajtot, joghurtot, tejdesszertet, ízesített tejitalt, jégkrémet, tejfölt, tejszínt, vajat vagy tejes snackeket (tejszeletet, túró rudit). Gluténmentes terméket a háztartások 22 százaléka vásárolta az elmúlt tizenkét hónapban annak ellenére, hogy mindösszesen a háztartások 2,5 százaléka tett említést valamely családtagja gluténérzékenységéről. Elmondható, hogy tízből kilenc gluténmentes termékeket vásárló háztartásnak nincs ilyen jellegű érintettsége.

Összefoglalva az adatokat megállapítható, hogy a hazai vásárlók nagy aránya valódi érintettség nélkül fordult a mentes élelmiszerek vásárlása felé. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a háztartások 22 százaléka havonta 1000 forintnál kevesebbet, míg csupán 19 százalék költ havonta 5000 forintnál nagyobb összeget laktóz-/gluténmentes termékekre. Az alacsony havi költési szint nem másra, mint a “mentes” élelmiszerek beszerzésének alkalmi jellegére enged következtetni. A mentes termékeket vásárlók fele saját részre vesz ilyen élelmiszereket, kétharmaduk vásárolt már más családtag részére, és a válaszadók 13 százaléka vallotta azt, hogy egyéb, nem a háztartásba tartozó személy számára vásárolt ilyen terméket.

Kinek a részére szokott Ön mentes terméket vásárolni?

Az ételintoleranciával együtt élők számára fejlesztett élelmiszerekről való tájékozódás elsődleges helye maga az üzlet, mindazonáltal az információ fontos fóruma az internet és a véleményt formáló család, valamint barátok.

(forrás: Gfk)